B. Stenge Csaba (szerk.): Tanulmányok Tatabánya történetéből I. - Tatabányai Levéltári Füzetek 17. (Tatabánya, 2017)
A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. újjászervezése és államosítása 1945–1948
1943. december 31-i értéken számolva 33.000.000 pengőt tettek ki.10 * A társulat ideiglenes vezetésének végeredményben mégis sikerült annyi pénzt szereznie, hogy a beszerzési osztály munkatársai február végén már meg tudták ejteni első élelmiszer-beszerző kőrútjukat az Alföldön. Az Intézőbizottság 1945. április 5-ig működött, amikor is a háború után először ült újra össze az igazgatóság, mely elvileg ugyan nem volt határozatképes, de a megjelent tagok szükségesnek tartották a munka mihamarabbi megkezdését. Elmondhatjuk, hogy a régi vállalati vezérkar erősen megfogyatkozott. Vida Jenő, korábbi vezérigazgató Auschwitzban halt meg nem sokkal a tábor felszabadulása után. Vida haláláról egyébként április elején még nem volt tudomása az újjászerveződő MÁK Rt. vezetésének. Csak a legközelebbi, 1945. június 2-én megtartott, szintén csonka igazgatósági ülésen értesültek az egykori elnök-vezérigazgató tragikus sorsáról, emlékét a megjelentek jegyzőkönyvben rögzítették." A hivatalban lévőVizer Vilmos vezérigazgató pedig március 11-én egyszerűen éhen halt a budai oldalon.12 A vezérigazgatói teendők ellátásával Rehling Konrád műszaki vezérigazgatót bízták meg, aki korábban 20 évig volt tatabányai bányaigazgató, ily módon egy nagy tapasztalatokkal rendelkező szakember került a MÁK Rt. legfontosabb pozíciójába. Rehling helyettese az Intézőbizottság egykori vezetője, Varga Lajos lett. A műszaki vezérigazgatói állást ugyanakkor nem töltötték be. Az ülésen tárgyalták még Hittrich Gábor egykori tatabányai gépészeti felügyelő ügyét. Hittrichet a német megszállást követően 1944 áprilisában helyettes igazgatóból igazgatóvá léptették elő. Az újjászervezéskor ezt a címet általános intézkedéssel megvonták tőle, de az ülésen visszakapta azt.13 Ezzel egy időben az új hatalmi szervek is kiépültek. 1945. március 1-jén megalakult a MÁK Rt. Központi Üzemi Bizottsága (KÜB), elnökévé pedig Hammel Lászlót, a vállalat egyik tisztviselőjét választották, akit a német megszállást követően több társával együtt zsidó származása miatt Kistarcsára internáltak.14 Érdekesség, hogy a KÜB megalakulásának napján tudott ismét beköltözni a társulat központi vezetése a Zoltán utcai székházba. Az üb-k felállításáról Takács Ferenc szociáldemokrata iparügyi miniszter 1945. február 18-i rendelete intézkedett, legfontosabb feladatuk a munkásellenőrzés volt. Döntöttek minden, a munkások jólétét érintő kérdésekben és a tulajdonos ezekkel kapcsolatos intézkedéseit is felülbírálhatták. Mivel azonban a munkásjóléti kérdések az üzemek egész működését meghatározták, ezért az üb-k lettek a vállalatok legfontosabb irányítói. Egyedül 10 Budapest Főváros Levéltára (továbbiakban BFL) VII. 2. e. Cégbírósági iratok. CG 823. Okmánytári szám 452.924. doboz. А МАК Rt. Igazgatóságának jelentése az 1944. január 1. és 1946. december 31-ig terjedő időszakról (a továbbiakban Jelentés 1944/1946). " MNL OL Z 250.2. csomó. 1945.június 2-i ig.jegyz. 12 MNL OL Z 250.2. csomó. 1945. április 5-iig. jegyz. 13 MNL OL Z 250.2. csomó. 1945. április 5-i ig. jegyz. 14 MNL OLZ 964 (MÄK Rt. Központi Üzemi Bizottsága iratai) 1. csomó. 1. tétel. 1945. március 1-jei ülés jegyzőkönyve. 12
