B. Stenge Csaba (szerk.): Tanulmányok Tatabánya történetéből I. - Tatabányai Levéltári Füzetek 17. (Tatabánya, 2017)

A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. újjászervezése és államosítása 1945–1948

megvonni a politikai szempontból nemkívánatosnak minősített cégvezetők cégjegyzési jogosultságát.6 Tatabányán ugyanakkor a bányászok körében ellenállási mozgalom szerveződött, a kommunista érzelmű vájárok„Harcoló Bányász" és „Tatabányai bányamunká- sok"címszavú röpiratokat terjesztettek társaik körében. 1944 szeptemberében pedig már a csendőrségi jelentések is beszámolnak a szénmedencében kialakuló kommunista szervezkedésről.7 Szükséges megjegyezni, hogy valódi(l) kommunista ellenállási mozgalmak leginkább a bányavidékeken (Borsod, Nógrád) alakultak. Ennek pedig nagy szerepe volt abban, hogy a szocialista rendszerben az ideológia és a propaganda szintjén a bányász lett az eszményített munkás alakja.

Újjászervezés a háború után

1944 őszén a MÁK Rt. budapesti központja és a borsodi üzemek között megszakadt a kapcsolat. Karácsonykor pedig, amikor a Vörös Hadsereg egységei bekerítették a fővárost, a Tatabányai Bányaigazgatósággal is megszűnt minden összeköttetés, majd hamarosan a központ is befejezte működését. Tatabányát 1944. december 26-án foglalták el először a szovjet csapatok. 1945 januárjában azonban a németek egy ellentámadással visszafoglalták a térséget.8 Ekkor a szovjetekkel tartott több helyi kommunista szimpatizáns, többek között Osztrovszky György, az alumíniumgyár vegyészmérnöke, aki behívással lett Tatabánya nemzetgyűlési képviselője. 1945 januárja és márciusa között Tata bánya környékén húzódott a frontvonal, ennek ellenére a bányák, még ha minimális mennyiséget is, és elég szervezetlenül, de tovább termeltek.

A harcok befejeztével a társulat működését újjá kellett szervezni. 1945. február 7-én Varga Lajos ügyvezető igazgató pesti magánlakásán megalakult a MÁK Rt. Ideiglenes Intézőbizottsága, mely megkezdte a társulat ügyeinek intézését. A testület 10 tagból állt és Varga irányításával vették fel a munkát.9 Az ülés résztvevői érvénytelenítettek minden, a német megszállás és a fegyverszünet (1945. január 20.) közötti időszakban eszközölt előléptetést, és megválasztották a társulat új vezetőit. Az Intézőbizottság rendkívül kedvezőtlen körülmények között működött, ugyanis az épületet ért háborús károk miatt a társulat Zoltán utcai székházába még nem tudtak beköltözni, így csupán egy ideiglenesen kialakított irodahelyiséget használhattak. Az Intézőbizottság első és legfontosabb feladataként pénzt gyűjtött a társulati központ újjászervezéséhez. A MÁK Rt. a Magyar Általános Hitelbanknál őrizte betétjeit, a bank széfjeit azonban a megszálló szovjet katonák egyszerűen kirabolták még januárban, így csak a leányvállalatoknál maradt fizetőeszközök jöhettek számításba. Szükséges megjegyezni, hogy a társulatot ért háborús károk

6 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban MNL OL) Z 250 (MÁK Rt. Igazgatóságának iratai.) 2. csomó. 1944. április 28-i igazgatósági ülés jegyzőkönyve (a továbbiakban ig. jegyz.).

7 Gyüszi (2007) 235. o.

8 Erdmann-Pető (1977) 15. o.

9 MNLOLZ250.2. csomó. 1945. augusztus 16-i ig. jegyz.

11