B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
II. Mazalin György és társai pere - II/1. Mazalin György és társai elsőfokú ítélet
V. r. Bátori Pál vádlott védekezését a megyei népbíróság nem fogadja el, mert Bátori Pál 1956 októberében mint bányász működött, mihelyt megtudta az ellenforradalmi eseményeket és Tatabánya mihelyt megmozdult, rögtön megtalálta a helyét az ellenforradalmárok vezetői mellett. Nem fedi a valóságot az a kijelentés sem, hogy apját alaptalanul tették volna kuláklistára, mert hisz az iratok között elfekvő tanácsigazolás szerint is vádlott apja az 1930-as évek végén 70, míg az 1940-es évek elején 100 holdat meghaladó területen dolgozott, illetve dolgoztatott. Vádlott, mint az újonnan alapított „Figyelő” felelős szerkesztője tisztában volt a csúcsbizottság tagjainak álláspontjával, és éppen ezen keresztül tudta, hogy tevékenységük nem más, mint a munkásosztály ellen irányult. Ehhez csatlakozott, mindent elkövetett, hogy az ellenforradalom lapját Budapesten elismertesse, szerkesztéséhez anyagi alapot teremtsen. Előszeretettel fáradozott a cikkek kinyomatásában, amelyek ellenséges tartamúak voltak. Miután a szerkesztőségben véleménye szerint mindenki cikket írhatott, még kommunisták is, a népbíróság rámutat, hogy Bátori Pál vádlottal az élen egy háromtagú, cikkeket felülvizsgáló bizottság is alakult. Vajmi kevés reménye lehetett mindazoknak, akik elhitték Bátori állítását, hogy pártállásra, a cikkekre tartalomra tekintet nélkül írni lehetett, és a cikket eredeti tartalommal megjelenteti. November 6-a után, miután hivatása itt megszűnt, ismét a bányánál húzódott meg, s mihelyt lehetett, aktívan tevékenykedett az ellenforradalom felelevenítésében, s így Mazalinnal történt megbeszélés után azonnal hozzálátott a szervezkedéshez, s mivel tudta, hogy Keresztesi VE r. vádlott részt vett az ellenforradalomban fegyveresen, elsőnek, mint megbízhatót, őt szervezte be. Keresztesinek további megbízást adott, hogy újabb embereket szerezzen, aminek Keresztesi eleget is tett G. és Sz. személyében. Az, hogy Bátori tudta a szervezkedés célját és tevékenységük időpontját, bizonyítja Keresztesi jegyzőkönyv 100. oldalon tett vallomása [...], bizonyítja Keresztesi jkv. 99. oldalon tett vallomása, hogy Bátorinak elmesélte a robbanási esetet. VI. r. Keresztesi Károly bűnösségét elismerte, védekezésül azt adta elő, hogy fiatalember, képzetlen, s hogy nálánál intelligensebb, iskolázottabb emberek is megszédültek, mint ő. Azt hogy fegyvert tartott magánál, hibának tartja utólag, de mint mondja, a statáriumból azt olvasta ki, hogy csak azokra vonatkozik, akik fegyverrel a kezükben, fegyveres harcokban részt vettek. Minthogy ő emberre nem használta, magára nem is vonatkoztatta. A fegyvert, mint mondja azért tartotta magánál, hogy később a konszolidálás után vadászatra fogja használni. Keresztesi által előterjesztett védekezése részben elfogadható. Az, hogy ő fiatal volt és meggondolatlan, ez elfogadható, azonban jól látta már a konszolidációt, és ő ennek láttán is február elején hajlandó volt egy olyan szervezkedéshez csatlakozni, amelynek tevékenysége az elkövetkezendő időben a munkáshatalom 157
