B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

II. Mazalin György és társai pere - II/1. Mazalin György és társai elsőfokú ítélet

ellen irányult volna. Hogy a pártháznál a támadásban tevékenyen részt vett volna, vallomását, védekezését más meg nem cáfolja. Az azonban, hogy a géppisztolyt a konszolidáció utáni időre tartogatta, s hogy a statáriumról nem tudott, illetve azt magára nézve nem vonatkoztatta, nem fogadható el, mert mint katonaviselt ember tudnia kell, hogy géppisztolyt magánszemély nem tarthat birtokban, még kevésbé szokták a géppisztolyt vadászatra használni. Ami a statáriumot illeti, annak szövege világos és érthető volt. Vádlott értelmi képessége olyan, hogy abból félreérthetetlenül erre következtetni tudott volna.

VII. r. Bajnóczki János nem érezte magát bűnösnek, s védekezésére felhozza, hogy nem volt tudomása róla, hogy szervezkedésnek volt tagja. Mert ha tudta volna, nem hagyta volna őket a lakására jönni. Továbbá, azt hogy nem tudta, hogy sztrájkolni kell, és azt sem hallotta, hogy a Kádár-kormányt miként ítélte meg a csoport. Hogy bárkinek is röpcédulát adott volna, nem ismeri el.

Vádlott védekezését a népbíróság nem fogadja el, hisz a kihallgatása során az általa előadottakkal cáfolja meg védekezését. így többek között a jkv. 78. oldalán felvett vallomásából is kitűnik, hogy a röpcédulák tartalmát ismeri, de az is alátámasztja, hogy az ügyészségi vallomásában is úgy nyilatkozott, hogy Mazalin hívta fel a figyelmet a sztrájkra. Továbbá előadja a fenti oldalszám alatt, hogy tudja, hogy Mazalin volt a szervezet vezetője, akit ő tisztel, és ugyanitt ismeri el azt is, hogy Mazalin és Kovács közül valamelyik kijelentette, hogy fegyvereket kell szerezni. Még rámutat a népbíróság arra, hogy amennyiben nem lett volna tudomása a szervezkedésről, s főleg arról, hogy Mazalin kiszabadulása után őt és lakását figyelik, nem járult volna ahhoz, sőt nem ajánlotta fel lakását megbeszélésre. Nem egy esetben a megbeszéléseken a sztrájkfelhívás mellett röpcéduláról is szó volt, s nem utolsósorban röpcédulát is osztottak. S az, hogy tudott a szervezkedésről, és annak céljáról, a 78. oldal utolsó bekezdésében foglaltak bizonyítják a legjobban, amikor elmondja, hogy hallotta egyik összejövetelen Mazalin kijelentését, miszerint a hatalmat meg kell szerezni.

VIII. , IX., és XI. r. vádlottak, kik bűnösségüket részben elismerik, védekezésül azt adják elő, hogy nem volt tudomásuk arról, hogy szervezkedésnek tagjai, s mint ilyen szervezetnek tagja egyikük sem akart lenni. VIII. és IX. r. Noszek és Berényi vádlottak arra hivatkoznak, hogy mindketten fiatalok, és Kovács miután Noszekot lecsalta Mazalin lakására, hogy a sebesülésből kifolyólag segélyt fognak kapni, ennek figyelembe vételével Noszek Berényit is magával vitte, és Mazalinnak bemutatkoztak, azonban a várt segély elmaradt. Noszek ugyan elismeri, hogy a pesti harcokban részt akart venni, hisz Pestre fel is ment, azonban mivel hogy megérkezésükkor rögtön megsebesült, felépülése után már rögtön Tatabányára ment. Berényi Ferenc ugyancsak a pesti harcok során sebesült, azonban az ira158