B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
II. Mazalin György és társai pere - II/1. Mazalin György és társai elsőfokú ítélet
valamint a katonai felszerelési tárgyakat képező ingóságokat a győri megyei főosztálynak rendeli kiadni, míg az írásos és ellenforradalmi tartalmú röpiratoknak a megsemmisítését rendeli el, végül a II. kötet 11. oldalán felvett katonai igazolványt az igazolt tulajdonosának rendeli kiadni. A népbíróság kötelezi vádlottakat az eddig felmerült bűnügyi költségek egyetemleges megtérítésére. A rabtartási költséget, valamint az ezután felmerülő költséget a vádlottak egyenként viselik. Indokolás: A vádlottak személyéhez tartozó tényállás: I. r. M a z a 1 i n György vádlott munkáscsaládból származik, édesapja 1945 előtt napszámos és bányamunkás volt. 1945 után édesapja Tatán segédmunkási állást vállalt, majd a tatabányai bányában dolgozott. Vádlott a szülői háznál nevelkedett, s az elemi iskoláinak elvégzése után 1949-ben került a gimnáziumból, annak ötödik osztályából az esztergomi tanítóképzőbe, ahol 1954-ben végezte el a tanítóképzőt, és tanítói kinevezést kapott, illetve képesítést nyert. Munkahelyéül Tatabánya Széchenyi iskolába helyezték, ahol tanári beosztásban működött. A megjelölt munkahelyen dolgozott mindvégig, egészen letartóztatásának napjáig. Tanító, illetve tanári beosztása után havi 702 forint fizetést kapott, melyet észrevehetően kevésnek, s főleg képességéhez alacsony besorolásnak tartott. A korábbi időben pedagógiai főiskolára akart menni, azonban az ellenforradalmat megelőző napokig nem sikerült, s azt úgy gondolja, annak tudható be, hogy pártonkívüli. Politikai pártnak tagja nem volt, ifjúsági szervezetben, a DISZ-ben nem mint vezető, de mint pedagógus, elmondása szerint aktívan közreműködött. Büntetve nem volt. II. r. Kovács István vádlott munkáscsaládból származik, apja Tatabányán bányamunkás volt. Öten voltak testvérek, az elemi iskoláinak elvégzése után - amelyet nem tudott végig elvégezni - mikor kikerült a VI-os aknán volt takarító fiú, majd szállító csillés lett, később külszíni munkához került. Mintegy 21 évet dolgozott Tatabányán, legutoljára szállító-csillés. 1937-ben kötött házasságot, mely házasságból két leánygyermek született. Két leánygyermeke közül a nagyobbik dolgozik, míg a kisebbik saját eltartásában van. Vádlott egyszer, egy esetben fejműtéten esett keresztül, mely még gyermekkorában volt. Idegzsába és golyva megbetegedése van, illetve volt. Orvosi bizonyítvány által nem igazoltan, de emlékezete szerint a tüdejével is baj volt. 1940-ben 3 hónapig volt katona honv. rendfokozatban. 1928-1929-ig a Szoc. Dem. Pártnak volt tagja, a szakszervezetnek pedig 1930-tól tagja volt. 122
