B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
II. Mazalin György és társai pere - II/1. Mazalin György és társai elsőfokú ítélet
III. r. György András vádlott munkáscsaládból származik, édesapja bányászember volt. Az elemi iskoláinak elvégzése után polgári iskolába iratkozott, melyet nehéz anyagi körülmények miatt befejezni nem tudott. Hogy szüleit segítse, dolgozni ment, először mezőgazdasági munkás, majd sommás volt, 1938-ig. 1938 után ment a bányához. A 40-es években a polgári iskola hátralévő részét magánúton végezte el. Mint bányamunkás Putnokra került az aknamélyítő vállalathoz, és 1956 márciusában került Tatabányára a XII-es aknához. Szári lakos, ott rokonainál szállt meg családjával együtt. Katona nem volt: büntetlen előéletű vádlott. IV. r. Fekete István vádlott árván nevelkedett, édesanyja 3 éves korában elhalt, édesapja pedig tényleges katonaidejét töltötte. A második világháború során édesapja orosz fogságba került, aki elmondása szerint a Vörös Hadseregben is szolgált, s 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság idején Győrben katonai állomásparancsnok volt. A kommunizmus bukása után apját kitoloncolták. Ő több helyen dolgozott, Győrben a szeszgyárban, majd 1938- ban került Tatabányára. 1942-1944-ig katona volt, orosz fogságban is volt, 1944. január 5-én szerelt le véglegesen. Elmondása szerint leszerelése után a csendőrség és nyilasok letartóztatásában is része volt. Büntetlen előéletű vádlott. 1945-1946-ig volt párttag, jelenleg pártonkívüli. Fia külföldön tartózkodik. V. г. В á t о r i Pál vádlott földműves családból származik, ki jelenleg is 12 hold földön gazdálkodik. 1945 előtt bérlete is volt, elmondása szerint 16 hold szántót, 11 hold rétet és 30 hold erdőt bérelt, s mint mondja, ez összesen 3 hónapig tartott. Megjegyzi a népbíróság, hogy az illetékes tanács átiratának tanúsága szerint több mint 70 holdat bérelt 1940-ben, sőt azt követően a 100 holdat is meghaladó bérlete volt, egyszóval kuláknak volt és van nyilvántartva. 4 polgárinak elvégzése után mezőgazdasági munkát végzett. 1941-ben községházán dolgozott, mint kisegítő munkás. 1944-ben lett katona, majd hadifogságból 1945 decemberében tért haza, ezt követően, mint bírósági végrehajtó dolgozott 1948-1950-ig, ahol irodavezetői beosztásban is működött. Utána a nyírbátori tanácshoz került népművelési előadónak. 1952-1953-ig egy évre népművelési főiskolára küldték a Komárom megyei tanácstól, ahol korábban ugyancsak népművelési előadóként dolgozott, a főiskola elvégzése után visszatért, s ekkor tudta meg, hogy apját kuláknak nyilvánították, nem a tanácsnál, hanem bányába ment dolgozni. 1947-től 1955 tavaszáig volt párttag, mikor is apja miatt a pártból kizárták. VI. r. Keresztesi Károly 1931-ben született, munkáscsaládból származik, édesanyja korán, 1933-ban elhalálozott, s vádlott nevelését különböző intézetek, menhelyek biztosították. Öten voltak testvérek, apja 1940-ben nősült másodszor, s ekkor vádlottat magához vette. Édesapjának második házasságából 8 gyermek származott. 1949-ben ment vádlott önként katonának, s mint önkéntes 123
