Ravasz Éva (szerk.): Férfiportrék a XX. századból - Tatabányai Levéltári Füzetek 13. (Tatabánya, 2011)
B. Stenge Csaba: Kóta József bányamérnök katonai karrierje
Kóta József bányamérnök katonai karrierje 75 közvetlenül harctevékenységért, hanem hadműveleti területen végzett kiemelkedő műszaki szolgálatért kapta.) Valószínűleg 1942/43 kemény telén, 1943 elején került sor arra az esetre, amikor Kóta József a Duna jegét bombázta. Ennek az volt a célja, hogy a feltorlódott jégtáblák megsemmisítésével a későbbi árvízveszélyt csökkentsék. A gépet Dóczy Lóránd hadiműszaki törzskari19 (hm. tk.) alezredes, az RKI parancsnoka vezette, mely minden bizonnyal egy Junkers Ju 86-os bombázó volt. Ennek a típusnak a beosztott megfigyelője volt Kóta József még 1938-39-ben Szombathelyen, így ő maga is jól ismerte a gépet, annak bombacélzó berendezését, melyet ő kezelt. Ilyen, a dunai zajló jég elleni repülés egyébként már a korábbi években is előfordult.20 21 Kóta József RKI-nál töltött időszakának volt még egy rendkívül érdekes, kevesebb publicitást kapott bombázó akciója. Az amerikai négymotoros nehézbombázók zárt kötelékben repülve egymást is nagyon hatékonyan oltalmazták fél hüvelykes (12,7 mm-es) nehézgéppuskáik tüzével. Az amerikai nehézbombázók kötelékeinek megbontására a német Luftwaffe is sok mindennel kísérletezett, de sor került egy érdekes kísérletre Magyarországon is. A terv szerint kétmotoros, Me 210- es rombolók vittek volna gépenként 4-4 darab 50 kg-os, időzített repeszbombát, melyeket az amerikaiakkal szembe repülve, 300 méterrel a négymotoros kötelékek felett oldottak volna ki. Az időzített bombákat Kóta József százados készítette. A kísérlet egyetlen éles alkalmazására 1944. április 12-én került sor. Ez két visszaemlékezésben, illetve újságcikkben volt csak megemlítve, melyekben a bombázók típusa eltérő. Részletkérdés, hogy B-17 Flying Fortressek, vagy B-24 Liberatorok voltak-e a célpontok, ezt csak az összes résztvevő amerikai bombázóalakulat iratanyagának átnézésével lehetne kideríteni. Mindenesetre az akció balul sült el és többet nálunk ezzel nem próbálkoztak (a Luftwaffe is kipróbált több bombadobási metódust az amerikai nehézbombázók ellen, nem túl sok sikerrel). Az egyik résztvevő rombolópilóta, Posgay Antal repülő akadémikus így emlékezett az RKI ideiglenes, 12 gépes rombolószázadának 1944. április 12-ei bevetésére, melyet Bécs környéki célokat támadó amerikai gépek ellen repültek: „A köteléket délután három óra tájban riasztották és felszállás után először nyugat, majd délnyugat irányában emelkedett 6000 m magasságba, a Szikla központ utasításai alapján. Körülbelül délután 3:45 órakor láttuk meg előttünk a déli irányban repülő Boeing B-17-es 'Flying Fortress' nehézbombázó köteléket, mely ekkor már vadászkíséret nélkül repült, miután már elhagyta a magyar légteret és valószínűleg nem számított vadásztámadásra. Amikor Dóczy Gazda22 elrendelte a táma19 A hadiműszaki törzskar a Honvédség hadmérnöki testületé volt. Az ide történő jelentkezéshez a műegyetem elvégzése - Dóczy maga is okleveles gépészmérnök volt -, 3-5 éves csapatszolgálat és kiváló minősítés kellett. Ezt követően 2 éves hadiműszaki törzskari próbaszolgálat következett, majd a sikeres hadmémökkari vizsga után vették át véglegesen a jelentkezőket a testületbe. 20 Stuber György korábban idézett művének 17. oldalán azt sugallja, hogy ez egy egyedi akció volt, azonban ez téves értesülés, ilyen bombázás már évekkel korábban is előfordult, tudomásom szerint 1940 elején alkalmazták először a Ju 86-osokat a dunai árvízveszély elhárítására. 21 A Gellért-hegy belsejében lévő magyar vadászirányító központ. 22 Dóczy Lóránd repülő beceneve „Gazda” volt.
