Ravasz Éva (szerk.): Férfiportrék a XX. századból - Tatabányai Levéltári Füzetek 13. (Tatabánya, 2011)
B. Stenge Csaba: Kóta József bányamérnök katonai karrierje
Kóta József bányamérnök katonai karrierje 73 vábbtanuláshoz nem volt pénze, bátyja tanácsára ő is katonának állt, 1923. október 18-án belépett a honvédségbe, a budapesti 2. honvéd gyalogezred állományába.7 Katonai szolgálata közben Budapesten, magánúton érettségizett a VI. kerületi Kemény Zsigmond reáliskolában 1927. június 10-én. Ezt követően még ezen évben egy öt hónapos tartalékos tiszti iskolát is elvégzett Budapesten.8 Kóta József még érettségijének évében, 1927-ben iratkozott be a soproni Bánya- és Erdőmémöki Főiskolára. (1934-től összevonás folytán az intézmény a m. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem karaként működött tovább.) Eredetileg erdőmémök szeretett volna lenni, mert nagyon szerette az erdőket, a természetet. (Később Tatabányán, Sopronban és környékükön, valamint az ország számos más pontján is sokat túrázott a családjával.) Mire azonban eljutott Sopronba, az erdőmémöki karon a létszám a sok jelentkező miatt betelt. Néhány tanár és bányamérnöknek jelentkező ifjú azonban meggyőzte, hogy a bányamémöki karra iratkozzon be, amit végül később sem bánt meg.9 Bányamémöki tanulmányainak megkezdésekor még katona volt, a budapesti 2. gyalogezredtől csak 1929 októberében szerelt le hadapród őrmesterként, ezt követően diáktársainak tanításából fedezte költségeit. így tanulmányi előrehaladása is meglehetősen lassú volt. 1930-ban újra bevonult, ezúttal már a légierőhöz. 1930 nyarán Érden 2 hónapos sportrepülő táborban vett részt, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület (MSrE) szervezésében. Itt a növendékek I. fokú pilótakiképzést kaptak Hungária típusú gépekkel. Utána a szegedi repülőtéren vett részt elméleti tanfolyamon. Szegedről 1931 szeptemberében szerelt le. (Kóta József a másod- és harmadfokú pilótaképzést nem csinálta végig, így nem lett pilóta, azonban egy megfigyelő tanfolyamot elvégzett és így repülő megfigyelő10 11 lett.)11 Ezek után tovább folytatta tanulmányait Sopronban. 1934 nyarán ismét 6 hetes fegyvergyakorlatra hívták be, ezúttal Székesfehérvárra (a sóstói reptérre), majd visszatért Sopronba. A Bányamémöki Kar utolsó félévét 1938-ban hallgatta le, de számára 26 vizsga, igen sok rajz és tervező feladat még hátramaradt, így oklevelét még nem kapta meg. (Kóta József bányamémöki oklevelét végül csak 1941. febmár 17-én, 35 éves korában kapta meg, ekkor már hivatásos katonatiszt volt.) 7 HM HIM Központi Irattár (továbbiakban KI) 51006 sz. tiszti okmánygyűjtő. 8 Uo., illetve eredeti érettségi bizonyítványa alapján. 9 Özv. Kóta Józsefné, született Mohácsy Margit szíves közlése alapján. 10 A magyar légierőben a többszemélyes bombázó és felderítőgépeken volt megfigyelői hajózó beosztás. A megfigyelők mindig tisztek voltak és ők voltak a gép parancsnokai is. Felderítő gépeknél főleg a felderítés, megfigyelés, bombázóknál főleg a bombacélzás és kioldás volt a feladatuk. Egyenruhájukon a pilótákéval megegyező arany sast viseltek, korona nélkül (korona csak a pilóták arany sasán volt). 11 HM HIM KI 51006 sz. tiszti okmánygyűjtő, Kóta József 1951-ben írt önéletrajza alapján. Az érdi és szegedi kiképzésről lásd bővebben: Pirity Mátyás: Mátyásföldtől Bankstownig. Magyar Repülő Szövetség, Budapest, 1997. 15-30. o.
