Ravasz Éva (szerk.): Férfiportrék a XX. századból - Tatabányai Levéltári Füzetek 13. (Tatabánya, 2011)

Ravasz Éva: Réhling Konrád bányaigazgató

Réhling Komád bányaigazgató

19

Ravasz Éva:

Réhling Konrád bányaigazgató 1874-1957

Az alább közölt tanulmány egy nem mindennapi karriertörténet állomásait rajzolja meg. A történet kezdete az Osztrák-Magyar Monarchia korszakára nyúlik vissza, az első világháborút követő trianoni döntések alapján létrejött Magyar Királyságban folytatódik és a Magyar Népköztársaság fennállása idején fejeződik be.

Az Észak-Ausztriai tartományból munkát és megélhetést kereső, Pécsre vándorló és ott meggyökeresedett iparoscsalád módosabb körülmények közé kerülve taníttathatta legkisebb fiát. A fiatalember szorgalma, tehetsége által jeles bányamémöki diplomát szerzett. Szerencséjére bányamérnökként egy olyan vállalathoz helyezkedett el, amely kitűnő üzleti érzékkel irányítva szívós munkával jutott a névtelen részvénytársaságtól az ország egyik legnagyobb bánya és iparvállalata pozíciójáig. Réhling Konrád első és egyetlen alkalmazója a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság (a továbbiakban MÁK Rt.).

Egész életútja, karrierje szorosan kapcsolódott a részvénytársaság felfelé ívelő történetéhez. Tanulmányunkban életének fontos állomásait kíséijük figyelemmel a kezdő mérnök-gyakornok, bányamérnök, bányaigazgató, bányafőtanácsos, vezér- igazgató pozíciókon keresztül egészen a vállalat államosítását követő nyugdíjazásáig, majd Budapestről való kitelepítéséig.

A Réhling család

Réhling Konrád Pécs szabad királyi város egyik külső kerületében - a belvárost körülvevő városfalakon kívül nyugatra elterülő - Szigeti Külvárosban született 1874. november 26-án, a család negyedik fiúgyermekeként. Rehling Conradus néven anyakönyvezték. (A születési anyakönyv bejegyzése szerint a keresztszülők - Georgius Speer és Catharina Jager - vélhetően anyai ágon rokonok voltak.)1

Az apa, Joannes Rehling római katolikus felekezetű mészáros mester, aki egy évvel sem élte túl fia születését, mivel alig ötven évesen, 1875. november 2-án agyvérzésben elhunyt.1 2 November 4-én temette Páter Simon Szömörics plébános Pécsett, a Szigeti Külváros temetőjében.

1 Baranya Megyei Levéltár.(BML) Szigeti Külvárosi Plébánia, Kereszteltek Anyakönyve. 148/1874.

2 BML. Szigeti Külvárosi Plébánia, Halottak Anyakönyve. 1866/1875.217/1875. A család nevét a különböző források változatokban különbözőképpen közlik, így előfordul a Reling,