Ravasz Éva (szerk.): Férfiportrék a XX. századból - Tatabányai Levéltári Füzetek 13. (Tatabánya, 2011)
Ravasz Éva: Réhling Konrád bányaigazgató
20 Réhling Konrád bányaigazgató Joannes Reling 1825-ben született az Észak-Ausztriai Lancendorf községben. Felesége, gyermekei anyja Barbara Speer, akit férje halála után az elemi és a középiskolai anyakönyvek özvegy Barbara, vagy özvegy Borbála néven regisztráltak Konrád fia gyámjaként és tandíjának fizetőjeként.3 Nem találtunk adatokat arról, hogy mikor és milyen körülmények között költöztek Rehlingék Pécsre. Mindenesetre a család története egy apró példa arra a köztudott tényre, hogy a Monarchiában szabadon vándorolhattak az emberek és teremthettek szabadon olyan egzisztenciát, amely a családnak legjobban megfelelt. A Rehling-család legkisebb fia születésekor a Szigeti külvárosban lakott, a városba vezető egyik főútvonal, a nagy forgalmú Szigeti országút 73. számú épületében. Valószínű, hogy a ház egyben húskimérés is volt, ami eléggé jövedelmező lehetett, mivel ezen az úton szekereztek a városba nap, mint nap a vásározni igyekvő falusiak. Nyilván ez a tehetősség tette lehetővé, hogy Konrád, a többgyermekes család legkisebb fia reáliskolai érettségit tehessen és beiratkozva a főiskolára majdan diplomás bányamérnökként keresse kenyerét.4 1884 szeptemberében az elemi iskola elvégzése után Réhling Konrádot édesanyja a Pécsi Magyar Királyi Főreáliskolába íratta. A mindvégig törekvő, jó képességeket mutató, szorgalmas tanuló az első tanév tizenkét tantárgyából nyolc jeles és négy jó minősítést kapott. A Főreáliskola nyolcadik osztályát 1892. június 29-én fejezte be 11 jeles és 2 jó minősítéssel.5 A középiskola elvégzése után az ambiciózus fiatalembert felvették a Selmecbányái Bányászati Akadémiára, amelynek vaskohászati és bányászati stúdiumait 1895 júniusában fejezte be. Az elméleti tantárgyak elsajátítását a hat félév alatt tanárai szinjelesre minősítették, és a szakmai tantárgyak vizsgaeredményeit is zömmel jelesre teljesítette. Kiemelkedő tanulmányi eredményei alapján az 1894-95-ös tanévre elnyerte a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium 300 forintos ösztöndíját. (Ld. 1. kép) Az akadémia befejezése után bevonult katonának, önkéntesi évét a magyar királyi 19. pécsi honvéd-gyalogezred kötelékében szolgálta le, majd tartalékos hadnagyi rangban szerelt le a millennium esztendejében, 1896-ban. Októbertől munkába állt, mérnök gyakornokként alkalmazták a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság (a továbbiakban MÁK Rt.) Borsod megyében lévő Királdi Kőszénbányáinál.6 A gyakornoki munka mellett készült fel az államvizsgájára, amelyet 1898 októberében jeles és jó érdemjegyekkel abszolvált, és megkapta bányamérnöki oklevelét.7 (Ld. 2. kép) Rehling és a Réhling változat. Diplomáját Réhling néven állították ki, felnőtt korában maga is így használta a nevét. 3 BML. Pécsi Magyar Királyi Főreáliskola 1884/85. évi Főnévkönyve 49/1885. 4Az 1901-ben elhunyt Speer Borbála az országos Széchenyi Könyvtár aprónyomtatvány tárában fellelt partecédulája szerint a családban négy fiúgyermek született: József, János, Sándor és Konrád. 'BML. Pécsi Magyar Királyi Főreáliskola 1891/92 évi Főnévkönyve, 4/1892. 6 Királd kisközség. Borsod megye, Ózdi-járás. 7 Miskolci Egyetem Levéltára. Selmeci Bányászati Akadémia tanulmányi nyilvántartásai.
