Tatabánya közigazgatási repertóriuma III. kötet - Tatabányai Levéltári Füzetek 5. (Tatabánya, 1999)

Bevezető

tok, rendeletek és állásfoglalások, módosító jogszabályok sora jelent meg, amelyek az új körülményekhez kívánták az eddigieknél rugalmasabban alakítani a tanácsok tevékenységét, például: utasítás a tanácsi dolgozók képzéséről és továbbképzéséről, alkalmazási feltételeiről; utasítás a tanácsi személyzeti munkáról; irányelvek a tanácstagok tájékoztatásáról; irányelvek a lakó- és utcabizottságok választásáról; állásfoglalás a munkahelyi demokrácia fejlesztéséről; határozat a helyi címer és zászló alkalmazásáról, valamint a díszpolgári cím adományozásáról; állásfoglalás a szövetkezetek, a területi és szakmai szövetségek szakmai felügyeletéről; állásfoglalás a tanácsok és a nem tanácsi szervek gazdasági együttműködéséről; állásfoglalás a településfejlesztő társadalmi munka szervezéséről; állásfoglalások a különböző társadalmi és politikai szervekkel, a Hazafias Népfronttal a különböző társadalompolitikai feladatok megoldására. A 60-as évek második felétől a város vezetése jelentős és eredményes törekvéseket folytatott a munkaképes korú lakosság, ezen belül is a női munkaerő foglalkoztatottságának növelésére, amely elsősorban az új munkahelyek kialakítására és ezen túl a szénbányászat monopolhelyzetének megtörésére irányult. E törekvések a 70-es évektől kézzelfogható eredményekkel jártak, 2-600 munkahelyes kis- és középvállalatok, ipari szövetkezetek színesítették a sokáig egyhangú városi munkaerőpiacot. A városfejlesztési beruházások központi forrásai (lakás- és intézményfejlesztési központi támogatás, kolóniapótló beruházás) mellett megjelentek a városban működő vállalatok, intézmények és egyéb gazdasági egységek városfejlesztési támogatásai is az éves tanácsi költségvetésekben (például: közmű-, gyermekintézmény-, távhőfejlesztési támogatások). Megjelentek a konkrét beruházási támogatások is, például az új művelődési központ, bevásárlóközpont, irodaház- és telephely-építési, vagy út- és járdaépítési célokra átvett pénzeszközökkel kapcsolatos együttműködési, gazdasági megállapodások sora. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala A tanácsok és nem tanácsi szervek gazdasági együttműködéséről szóló 7/1973. sz. állásfoglalása, ajánlásjelleggel bátorította a helyi tanácsokat a területükön működő gazdasági szervezetekkel való koordinációra, területfejlesztési, a lakosság ipari, kereskedelmi és áruellátási, valamint szolgáltatási igényeinek jobb kielégítésére, és az ehhez rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök ésszerű felhasználására. Az 1971. évi I. törvénnyel elfogadott harmadik tanácstörvény a tanácskorszak végéig meghatározta a testületek munkáját. A Tatabányai Városi Tanács a törvénynek megfelelően 1971 októberében fogadta el új szervezeti és működési szabályzatát, amely keretbe foglalta a városi tanács és a végrehajtó bizottság helyi feladatait. Új elem volt a tanácsi munkavégzés tekintetében az új bizottságok létrehozása, például az ügyrendi bizottság megválasztása, amely a tanácstagok megbízásával és azok összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatára alakult, vagy a lakásügyi társadalmi bizottság, amely a város legnagyobb vállalatainak és intézményeinek delegáltjaiból tevődött össze és a lakásügyi hatóság munkáját kívánta törvényességi szempontból ellenőrizni és a társadalom számára nyilvánossá tenni. A szervezeti és működési szabályzat meghatározta a városi tanács osztálytagozódását is. Kialakult a megyeszékhelyi tanács apparátusának tíz osztálya: a titkárság, amely a tanács és a végrehajtó bizottság, a tanácsi bizottságok, a tanácstagok tevékenységének