Tatabánya közigazgatási repertóriuma III. kötet - Tatabányai Levéltári Füzetek 5. (Tatabánya, 1999)

Bevezető

koordinálására, az ezekkel kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatok ellátására szerveződött; a pénzügyi osztály, a tanács és intézményeinek gazdasági munkáját és pénzügyi ellenőrzését, valamint az adóhatósági feladatokat végezte; a tervosztály a tervezési és beruházási feladatok ellátására, valamint a városban végzett társadalmi munka szervezésére; az ipar és munkaügyi osztály az állami és szövetkezeti ipar, valamint a magánkisiparosokkal kapcsolatos hatósági ügyintézés és szervezési feladatok megoldására; a termelés-ellátásfelügyeleti osztály a kereskedel­mi, árhatósági feladatok, élelmiszergazdálkodás és mezőgazdasági feladatok ellátására szerveződött; a műszaki osztálynak, építési, közlekedési vízügyi és egyéb kommunális feladatai voltak, tevékenysége a 70-es évektől környezetvédelmi felada­tokkal is kibővült; igazgatási osztály, igazgatási, gyámügyi, szabálysértési-hatósági, lakásügyi hatósági feladatokkal; művelődésügyi osztály az oktatási és művelődési feladatok ellátására; az egészségügyi osztály az egészségügyi alapellátás, szervezési, igazgatási, valamint szociálpolitikai tevékenységgel foglalkozott; 1974-ben alakult meg a városi tömegsport szervezési kérdéseivel foglalkozó sportfelügyelőség; végül a szervezési és gazdasági osztály, amely az apparátus személyzeti és gazdasági­szervezési feladatait végezte. A tárgyalt korszakra jellemző, hogy az évek során nőtt a hivatali apparátus szakmai felkészültsége. A Tanácsi Hivatal fentebb hivatkozott ajánlásai alapján folyamatosan emelkedett a felsőfokú végzettséggel, tanácsakadémiával (később államigazgatási főiskolával), vagy szakirányú ismeretekkel rendelkező hivatalnokok száma (jogász, közgazdász, mérnök, tanár, orvos). A 80-as években a 130 fős apparátus 40-45%-a felső-, több mint 50%-a középfokú végzettséggel rendelkezett, az apparátus 60%-a valamilyen szintű politikai képzésben is részesült, a kor igényeinek megfelelően. Az 197l-es tanácstörvény 12. §-a szerint a községi tanácsot városkörnyéki községi tanáccsá lehet nyilvánítani, ha a város és a község között kölcsönösen szoros tár­sadalmi, gazdasági, ellátási, munkaerő-foglalkoztatási és közlekedési kapcsolatok vannak, továbbá, ha indokolt a község és a város összehangolt fejlesztése. Ennek alapján négy közeli község - Környe, Tarján, Héreg és Vértesszőlős, majd 1984-től Gyermely és Szomor - városkörnyéki községként működött. Az együttműködés a települések között természetes és kölcsönös volt, hiszen Tatabánya közreműködött a városkörnyéki falvak kommunális fejlesztési megoldásaiban, egészségügyi és oktatási feladatainak színvonalasabb elvégzésében, vagy egyes hatósági (például: építésügyi) feladatok megoldásában. A környező ÁFÉSZ-ek (a környei "Gerecse és Vidéke", valamint a tarjáni székhelyű "Vértesalja") részt vettek a város kereskedelmi hálózatának fejlesztésében, az ellátási feladatok megoldásában. A tanácsokról szóló, a testület munkáját, működését meghatározó 1971. évi I. tanács­törvény, valamint az azt módosító, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény az elvek, a politikai meghatározások, célkitűzések normatív szabályt megfogalmazva jelölték ki a közigazgatási munka irányait. Ezen túl számos olyan törvény, jogszabály született a tárgyalt időszakban a tanácsi munka vonatkozásában, amely társadalompolitikai igényekből, szükségletekből fakadt, de megrekedt az általános elvek szintjén, például az 1971-ben elfogadott VI. törvény az ifjúságról, vagy az 1976-ban elfogadott Közművelődési Törvény, amelyek jellegzetes

Next

/
Oldalképek
Tartalom