Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

hetősebb rétegével, más szóval gazdasági elitjével további megközelítésben is foglakozni kívánok. A gazdasági elit fogalma alatt értve a legnagyobb vagyonnal és/vagy magas jövedelemmel rendelkező csoportokat, e tanulmányban azok foglalkozás szerinti összetétele, társadalmi rétegződése is elemzésre kerül. A virilisták társadalomtörténeti, várostörténeti jelentősége Rendszerváltozással megélénkült történettudományunk érdeklődése a dualizmus kori elit (társadalom)történetével kapcsolatosan, habár e felfutás előzményei a hetvenes évekre nyúlnak vissza. Az addig jobbára ideológiai indíttatásúnak mondható megközelítésekhez képest Vörös Károly 1970-es években folytatott viriliskutatásai irányították a figyelmet a dualizmus kori gazdasági elit strukturális vizsgálata felé.

2 Vörös Károly Budapestre vonatkozó kutatásai nyomában, jószerint az általa kialakított módszertani eljárások követésével több vidéki város, így Pécs, Hódmezővásárhely, Debrecen, Miskolc kapcsán készültek (rész)tanulmányok.

3 E munkák, illetve további követőik, a virilis jegyzékek adta forráslehetőségek felhasználása mellett, egyben kijelölték az elemzés alá vont gazdasági elit határát is, a legnagyobb adófizetőket, a virilistákat értve ez alatt. Természetesen az elit fogalmán belül megkülönböztethetünk gazdasági, politikai, társadalmi és szellemi elitet, melyek között értelemszerűen átfedés van (volt), de épp a tárgyalt korszakra jellemző, hogy jelentős eltérések is léteztek ezen elitrétegek közt. Az elitkategóriák nem csak az előbbi módon tagolhatok, hanem vertikálisan is, hiszen nyilvánvaló, hogy egészen más léptékű elitpozíciók léteztek, léteznek országos, megyei és helyi szinteken. A földrajzilag is behatárolható - ti. megyei vagy városi - dualizmus kori gazdasági, társadalmi elitekre elvégzett kutatások majd kivétel nélkül városokhoz kapcsolódnak. Ezek közül az utóbbi évek minden bizony2 Budapest legnagyobb adófizetőivel kapcsolatosan folytatott vizsgálatait összegzi: VÖRÖS, 1976. 3 A felsorolt városok gazdasági elitjéről írt tanulmányok bibliográfiai adatairól, amint a témában 1990-es évek elejéig született további tanulmányokról áttekintést ad KOSJÁN, 1993.; A gazdasági, társadalmi elitekről szóló tanulmányok találhatók még a „Rendi társadalom - polgári társadalom" sorozat köteteiben, illetve a Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. (Szerk.: Tóth G. Péter, Veszprém, 2002. 599. p.) című tanulmánykötetben.