Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)
nyal legnagyobb ívű feldolgozása jelent meg nemrégen Győrre vonatkozóan Szakái Gyula jóvoltából. 4 Elmondható, hogy az eddig egyedülálló részletességű feldolgozás esetében is a helyi, évenként összeállított virilis jegyzékek jelölték ki a vizsgálat tárgyát képező személyek körét. A virilisták nemcsak társadalomtörténeti szempontból érdemesek elemzésre, s nem csak gazdasági, társadalmi súlyukból következő jelentősebb közösségalakító szerepük miatt, hanem magának a virilizmus értelmének megfelelően, az önkormányzatokban - legyen az akár megyei, városi, községi - garantált pozícióik, valamint az önkormányzatok működtetésének, irányításának szempontjából is. Mivel a virilisták kapcsán gyakorlatilag a helyi gazdasági (vagyoni, jövedelmi) elitről van szó, elemzésükkel egy-egy város gazdasági fejlődésének körülményeihez, okaihoz is közelebb kerülhetünk, amiképp a virilisták sem elemezhetők a gazdaságtörténet figyelmen kívül hagyásával. Emellett a virilizmus, illetve a virilisták szerepe vizsgálható politikatörténeti megközelítésből is. Témám kifejtése során támaszkodom a szekszárdi virilistákkal kapcsolatos több évre visszanyúló kutatásaimra, és e tárgykörben született két tanulmányban közzétett adatokra, eredményekre. 5 Kik és hogyan lehettek virilisták az Rt. városokban? Mindenekelőtt az, aki nem volt büntetett életű, tudott írni és olvasni, nem állott csőd alatt és nem tartozott a hadsereg állományába. A kiskorú férfiak, gondnokoltak, valamint a nagykorú egyedülálló nők (hajadonok, özvegyek vagy elváltak) szintén lehettek Rt. városokban és községekben virilisták. A képviselőtestület munkájában azonban személyesen nem, csak meghatalmazottaik útján vehettek részt. Természetesen mindezek előtt megfelelő nagyságú adót kellett fizetni. Az virilizmusnak az Rt. városokra érvényes szabályait az általunk tárgyalt időszakban az ún. második községi törvény (1886:XXII.) tárgyalta. Ez az első községi törvényhez ( 1871 :XVIII.) képest a virilizmus kibővítését eredményezte. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a vármegyék, illetve a thj. városok esetében nem történt meg. Ekkortól, tehát 18864 Ld. SZAKÁL, 2002. 5 Ld. CSEKŐ, 2002. illetve CSEKŐ, 2003.
