Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

Országosan kevés eredményt hozott a településeket fásításra kötelező 1894-es törvény, a r. t. városok mindössze 18%-a ültetett ligetes sétányt, parkot. Szekszárd a Közalapítványi Uradalom belterületének megszerzése után gondolhatott fásított sétakert létesítésére.

88 A század elején felmerült az a lehetőség, hogy a csak szárnyvonalként megépült vasút kudarca után Duna-híd épüljön a város közelében. Még folytak a viták az új híd helyéről, amikor Simontsits Elemér vármegyei főjegyző ez ügyben tárgyalásokat kezdeményezett. A mostoha közlekedési viszonyokra hivatkozva remélt új hidat Keselyűsnél, ahova út vezetett, és hajóállomás építésére is kínálkozott lehetőség. Simontsits Szekszárd erőteljes mozgolódására számított, de az elmaradt; a híd Baján készült el 1909-ben.

89 Magyarországon 1846-1882 között 140 vonalon 7681 km vasút épült, ebből Tolna megyében 3 vonalon mindössze 215 km. 1883-ban érte el Szekszárdot a Rétszilasról futó szárnyvonal. Az 1897-es bátaszéki csatlakozásig újabb 256 hazai pálya készült el 7246 km hosszan, amiből Tolna megye 4 vonalon 178 km-rel részesült. A Pécs felé történő csatlakozás lehetőségét ígérve 1897ben nyílt meg a szekszárd-bátaszéki összeköttetés. 1913-ig 7058 km hosszan ismét kiépült 204 vasútvonal, ez idő alatt megyénk vaspálya-hálózata 3 új vonallal és 498 km-rel bővült. Először Dombóvári érte el vasút, 1872-ben Zákány, 1873-ban Bátaszék felé. Míg Nagykanizsára 1861-től, Szombathelyre 1865-től, Kaposvárra 1872-től, addig Szekszárdra 1883-tól épült ki a vasút. A vasút demográfiai hatása 1880-1910 között Nagykanizsa népessége 18 ezerről 27 ezerre nőtt, 150% Szombathely „ 13 „ 37 „ 285% Kaposvár „ 9 „ 25 „ 277% Szekszárd „ 12 „ 15 „ 125% Sk. 1910, Budapest 1916. B/7. TVM. 1906. okt. 14/1.