Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905
Amint az adatokból kitűnik, É-D felé későn kapott vasutat Szekszárd, K-Ny irányába pedig egyáltalán nem. A fővonalak csomópont városai fejlődtek, kereskedelmi tőkét halmozhattak fel, életre keltek gyárak, részt vehettek a városiasodási versenyben. Szekszárd - Sárbogárd - Budapest között naponta három vonat indult, 6-8 órás menetidővel. 90 Helyi közfelháborodás és országos gúny tárgya ekkor a lassú szekszárdi „csigavasút", a lapok egy debreceni diák versét is közölték: „Én utaztam rajtad s elmondhatom, - Hogy ne érjen a szégyen pírja itt Csak Tolnáig mentem, de átszenvedtem A pokolnak összes kínjait." 91 Tóth Károly Dunavédgát Társulati igazgató-főmérnök arról cikkezett a helyi lapban, hogy „Tizedrangú fészek marad Szekszárd mindörökre, ha nem igyekszik vasúti gócponttá lenni - vagy legalább az ide gravitáló vidéket szárny vasúttal magához kapcsolni." Pedig történt kitörési próbálkozás: 50 ezer koronát szavazott meg a város a Bátaszék-Pécs felé vezető vasút létesítéséhez. Ettől remélte jobb közlekedési helyzetét, hiába. Túl messze volt Szekszárd a MAV zágrábi üzemvezetőségétől. Szekszárd azért sem tudott meggyőzően érvelni a saját érdekei mellett, mert nem volt pénze - „átvedlett rendezett tanácsú várossá, de a maga egész valójában megmaradt falunak. A városháza félig rom, nincs utca öntözésre víz, még fő utcáink mellék folyókái is undorító folyadékkal telítvék..." stb. gondok terhelték évtizedek óta. Egyesek közben helyi lóvasút tervét dédelgették, a Sió hídnál létesítendő gőzhajóállomással. 1906-ban a tarthatatlanná vált vasúti közlekedés ügyében küldöttség ment Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszterhez a főispán és a polgármester vezetésével. Kossuthnak azon ígéretével jöttek haza, hogy „teljes jóindulattal rajta lesz a nehézségek leküzdésén." Tehát van remény, kommentálta a hírt a helyi újság. Változás azonban nem történt. Vasúthálózatunk hossza azt jelentette, hogy amíg pl. Fejér megyében 438 lakosra jutott 1 km vasTECHNIKAI, 1929: 367-382. p.; GARAY, 1901 TMK. 1905. június. 29/3. Ké. 1905. jan. 21/1. TVM. 1907. február 10/1.
