Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

„Környezetünk és körülményeink helyes megismerése minden javulás és javítás legfontosabb alapja" Széchenyi István Kaczián János SZEKSZÁRD NAGYKÖZSÉG RENDEZETT TANÁCSÚ VÁROSSÁ ALAKULÁSA -1905 Adatok Tolna megye székhelyének történetéhez SZEKSZÁRD ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA Magyarország dualizmus kori településfejlődésére hosszú ideig hatottak a törvényhatósági jogú és a rendezett tanácsú városokról, valamint a községekről szóló, 1870-72. évi törvények és rendelkezések. A törvényi szabályozás az eltérő történelmi utat bejáró és ezzel együtt más-más fejlettségi fokú települések státusát, hatáskörét és jogait írta körül, a főbb működési területek egységesítésének szándékával. A szabad királyi városok és a mezővárosok fejlődését a dualizmus kezdetéig alapvetően meghatározta a felhalmozódott kereskedelmi tőke ipari tőkévé, majd annak részben banktőkévé történő átalakulása. A XIX. század utolsó harmadától a települések fejlődésére mindinkább a kiépülő vasúthálózat gyakorolt nagy hatást. Ebben az időszakban mintegy a vasút épített várost és fordítva, a város vasutat. A folyamatnak voltak vesztesei is. Ahol az említett kölcsönhatásnak nem vasúti fővonal lett a következménye, ott a kedvezőtlen, elmaradott forgalmi helyzet gazdasági hanyatlással járt. Tolna megyei példát hozva, amíg Dombóvár felvirágzást köszönhetett a vasútnak, addig Szekszárd esetében pozícióromlással járt a csupán szárnyvonal megépítése, Dunaföldváron pedig elkezdődött a visszafejlődés. De hasonlóan nehéz helyzetbe