Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

került pl. Eger, Esztergom, Gyöngyös, Kalocsa, Kőszeg és Veszprém is. 1 A lélekszám alakulása Település Dombóvár Szekszárd 1870 3397 12001 12382 1900 7480 13895 11117 Változás +-%-ban +120 +15,7 -10,2 Dunaföldvár Tolna megye székhelyének esetében is érvényesnek mondhatjuk a központi szerepkörű kisvárosok általános jellemzőit: a középkori alapítást, a mezővárosi múltat, de szerény mértékű városiasodást, szűk polgári réteggel és számos hivatalnokkal. A kispolgárság egyemeletes házait falusias környezet övezte, és sokáig megmaradt a feudális mentalitás, a kisvárosi gondolkodás és életmód. Hasonló utat járt be pl. Kaposvár, Lúgos, Mohács, Pápa, Vác és Zalaegerszeg is. 1890-ben Szekszárd népessége meghaladta a 13 ezret, míg Zalaegerszeg lakónépessége csupán 7811, Kaposváré 12 544 fő volt.

2 A XIX. század végén, a XX. sz. elején Magyarország gazdasága fellendült, gyarapodott intézményekben, a városok helyzete is kedvezően alakult. A századforduló idején a honfoglalás millenniuma alkalmából számos olyan kezdeményezés született és valósult meg, amely maradandóan befolyásolta a jelentősebb települések - köztük a megyeszékhelyek - arculatát. Szekszárdon vasút épült, gimnázium és múzeum létesült, kigyúltak az első villanyvilágítású lámpák és felerősödött a rendezett tanácsú várossá válás igénye. Ez utóbbira azonban túl sok időt vesztegetett a város. A mezővárosi státusz megszűnte után 10 évvel, már 1882-ben intézkedést sürgető javaslat hangzott el képviselő-testületi ülésen, azzal indokolva a szükséges lépést, hogy a nagyközséggé történt átalakulás óta eltelt évtized nem igazolta a várakozásokat. A megye1 BELUSZKY 142.; Sk. Népszámlálás 2001 ; Területi adatok. Tolna megye II. kötet. Bp. 2002. 94-95. p. 2 BELUSZKY 180. p; MAKKAI 125. p.