Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: A város hivatala (1905-1929)

A hivatalnoki kar jól képzett, legalább is a törvényben minősített szakképesítéssel mindnyájan rendelkeztek. A képviselőtestület is arra törekedett, hogy a legalkalmasabbak nyerjenek kinevezést. A magyar állampolgárság, az erkölcsi megbízhatóság, az elméleti képzettség és egyes állásokhoz a gyakorlat az elvárt feltétel a tisztviselőkkel szemben. 1883-ban a jogi karon beindult a tisztviselőképzés. A polgármester, a jogügyitanácsnok, a közigazgatási tanácsnok, a főjegyző, az árvaszéki ülnök csak jogtudományi államvizsgázott, vagy jogtudori okleveles egyén lehetett. A jegyzői tisztséget bárki viselhette 6 év középiskola, 1 év segéd70 jegyzői gyakorlat és szervezett jegyzőképzés után is. A hivatalnoki lét igen vonzó volt a fix díjazás, a lakbér hozzájárulás, a családi pótlék, az utazási kedvezmény, a természetbeni juttatás és főleg az öregkor biztonságával kecsegtető nyugdíj miatt. A tisztviselők a közügyekkel való foglalatosságból következően ugyanakkor igen támadhatók is. A főtisztviselők legtöbbje ellen fegyelmi eljárást kért a képviselőtestület, vagy a hivatal vezetése, amely az évek során részben a hatalmi torzsalkodás rejtett, kevésbé látványos módszerének bizonyult. A korrupció, a hatalommal való visszaélés a közélet kísérő jelensége volt. Molnár Lajos rendőrkapitány ellen a pénzbírságokkal való visszaélés miatt indult fegyelmije elhúzódott 1909-től-1913-ig, majd végkielégítéssel felmentették állása viselése alól. Matzon Béla adóhivatali főnököt hivatali mulasztással, elmaradt munkákkal vádolták. Ügye tisztázódott, hiszen a háborúba vonult szakképzett személyzet helyett felvett kisegítőkkel lehetetlenség volt a felgyülemlett tennivalókat teljesíteni. A háborús körülmények között, a város számára kiutalt szén eltulajdonítása már a legsúlyosabb következménnyel járó cselekménynek tarható egy hivatalnok esetében. Hivatalvesztéssel járó, hatalommal való visszaélés vetett véget 71 Szentkirályi Mihály polgármester karrierjének. A városi ügyintézés és a bürokrácia együvé tartozó jelenség. A bürokrácia elhatalmasodása a létszám növelésében, a feladatok /u CSIZMADIA, 1976. 169-174. p. 71 TMÖL, SZRTV. JKV. 150/1909., 20/1910. 68/1913., Alispáni iratok 57/1922.