Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Cserna Anna: A város hivatala (1905-1929)
növekedésében jelentkezett. " A 20. század első néhány évtizedében törvények sokaságát alkotta meg a törvényhozás a közigazgatás működésének a javítására, a közigazgatási eljárások bonyolultságának a csökkentésére. Egyszerűsítés történt a kihágási, a rendőri ügyekben, a határidőkben, a büntetéspénzek kezelésében, a nyomtatványok rendszeresítésével, az ügyviteli szabályzat bevezetésével. A hivatalok érintkezésében meghonosodott a telefon, az ügyintézésben az átirányítás módszere. A közigazgatási reform egyik legjelentősebb állomásának tartható a városok fejlesztésével foglalkozó 1912. évi LVIII. törvénycikk. Évről évre emelkedő tendenciával meghatározták a városok állami segélyezését, 1913ban 5 millió, ez az összeg 1916-ban 8 millió koronában állapíttatott meg. A városiasodás költségeit a települések sem saját erejükből, sem az egyenes adórendszer átalakításával nem tudták megoldani. A hivatalnokok fizetési osztályokba sorolása, az illetmények rendezése, a nyugdíjintézet felállítása is szabályozás alá esett. A szervezeti változás a rendőrség államosításával történt, ekkor a feladatkörök egy részét megosztották. A közigazgatáshoz kerültek többek között kihágási ügyek. Az infláció ellensúlyozására a kormány átengedte a fogyasztási adókat. A szanálási törvény felhatalmazta a belügyminisztert a települések háztartásának rendezésére, ami a létszámleépítéssel, a takarékossági intézkedésekkel járt. Szekszárd esetében a „békebeli létszám' visszaállítására, valamint a háború és az azt követő években felduzzadt ideiglenes alkalmazottak, kisegítők számának csökkentésére törekedtek. 1923-ban a testület által kiküldött bizottság véleménye alapján felszámolták a műszaki tanácsnoki, az egyik tiszti orvosi, egy végrehajtói, a számgyakornoki, egy írnoki, egy díjnoki és négy szolgai állást. 73 1924-ben csökkentették a létszámot a tanácsjegyzői, az I. osztályú aljegyzői, a műszaki tiszti és két szolgai állás megszüntetésével. A tanácsjegyző feladatait felosztották a közigazgatási és a jogügyi tanácsnok, illetve a közgyám között. Elsősorban az üresedésben volt állásokat szüntették meg. 7 Az ügymenet zavartalanságára továbbra is felvettek napidíjasokat. A kivédheCSIZMADIA, 1976. 242-370.p. TMÖL, SZRTV. Kiemelt iratok 199. doboz, 13999/1923. TMÖL, SZRTV. Kiemelt iratok 199. doboz, 14165/1924.
