Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: A város hivatala (1905-1929)

dési jog segítségével a lakosok hozzájárulása nélkül az utcák kövezése megoldható. 3 Rövid időn belül kiderült, hogy túlzottak voltak a várható bevételekhez fűzött elképzelések. A tisztviselők illetménye teljes egészében felemésztette a beszedett pótadókat, vagyis a városnak 1908-ban közel 65000 koronába került a személyzet. Más városokhoz mérten a városi tisztviselők szerényebb javadalmazását a háború alatt államsegélyből rendezték. Az államsegély megvonásától már az adminisztráció összes költségét a városi pénztárból kellett kifizetni, ami ismét az adófizetők zsebének rovására történt. A felgyorsuló inflációval szemben a tisztviselők békebeli anyagi szintjét alig lehetett biztosítani.

65 A hivatal épülete is állandóan karbantartásra, korszerűsítésre szorult. 7500 korona ráfordításból alakították át a lépcsőházat, az ügyfélfogadási feltételeken javítva fűthetővé tették a folyosókat.

66 A húszas évek vége felé aktuálissá vált a városháza bővítése is. Az adóhivatali személyzet, a tiszti orvosi rendelő és az 1926-tól a város által finanszírozott hivatásos tűzoltóság elhelyezésére újabb irodákat építettek özv. Boros Józsefné Munkácsy utca 2. szám 67 alatt kisajátított házának telkén. A hivatali kiadások terhei időnként fellángoló témái a testületi üléseknek. A városi vezetés sem tudott megküzdeni azzal a ténnyel, hogy a városi költségek emelkedő tendenciát mutattak. A nagyközséggé történő visszafejlesztés is felmerült 1913-ban a hivatalnokok fizetésének rendezésekor, a városok fejlesztéséről szóló 1912. évi LVIII. törvénycikk kapcsán. Szulimán György interpellált az ügyben, és a népgyűlés által kiküldött százas bizottság nevében pedig Boda Vilmos nyújtotta be a kérelmet. Az adózó polgárok sérelmeire épülő indokok közül első helyen állt a testület önkormányzati jogának csorbulását érintő felvetés, vagyis a képviselők megfosztattak attól a jogtól, hogy saját maguk állapítsák meg az alkalmazottak díjazását. Sérelmezték azt is, hogy a tisztvi63 TMÖL, SZNK. JKV. 75/1904. 64 THIRING, 1912 672-674. p. 65 TMÖL, SZRTV. JKV. 138, 213/1922., 85/1927., 1924. augusztus 23-i gyűlésen e célból 210 millió korona kölcsön felvételéről határoztak. 66 TMÖL, SZTRV. JKV. 17/1905., 4/1914. 67 TMÖL, SZRTV. JKV. 83/1927., 106/1928.