Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: A város hivatala (1905-1929)

Cserna Anna A VÁROS HIVATALA (1905-1929) A városi rang A városi rang elnyerésének kritériuma, hogy az illető település valamilyen központi szerepkörrel kiemelkedjék környezetéből. A városi jogállás vizsgálandó önkormányzati, igazgatási összefüggésben is, mert a városi élet különleges igazgatást kíván, illetve a városi jogok gyakorlása elsősorban közfeladatok ellátásával társul. A városnak, a helyi igazgatás egyik jellegzetes településtípusának többféle formációja ismert. Történelmi koronként a városok tipizálhatók a felső hatalomtól való meghatározottság szerint, vagy a társadalmi háttér és a lokális vonatkozások függvényében kialakult városi funkciók szerint. A 15. század folyamán első ízben városi rangot kapott Szekszárd példája, a mezővárosi státusa és a közigazgatásának története igazolja, netán cáfolja ezeket az általánosnak mondható, az egyedi vonásokat nélkülöző megállapításokat. Az előzmények áttekintése remélhetőleg segítséget nyújt olyan megválaszolandó kérdésekre is, mint, vajon rendezett tanácsú városként megfelelt-e a városi elvárásoknak, avagy ezen, jogi helyzete is csupán a korlátok, és a lehetőségek mértékéről szól, avagy a kisvárosi kategória örökletes jelenségnek tekinthető-e? Szekszárdot oppidum, azaz mezővárosi titulussal illették a 15. század második feléből szórványban, fennmaradó forrásokban.

1 A vásáros helyi volta különböztette meg a közvetlen környezetében lévő faluközösségektől. Nem túl nagy körzetben piaci központtá, a kereskedés, az árucsere színhelyévé vált, ami a javak felhalmozáMegjegyzés: Vass Előd feltételezése szerint Szekszárd 1441 után nyerte el mezővárosi jogállását. A kiváltságlevelének pontos időpontja ismeretlen. Oppidumként említve először egy 1485-ben kelt oklevélben. Dr. Vass Előd Szekszárd az apátság alapításától a török kiveréséig Szekszárd Város Történeti Monográfiája I. kötet, Szerk., K. Balogh János, 34-94. p.