Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

kájú fejlődést. A meglévő adottságok birtokában a városi rang elérése, az Rtv. szervezet kialakítása, működtetése, és mindennek megvédése is eredmény volt, melynek elérése csak a város legnagyobb adófizetői, a virilisták tevékeny közreműködésével jöhetett csak létre.

113 Összegzés Szekszárd korabeli társadalomszerkezete, nevezetesen az agrárnépesség nagy száma miatt különösen fontos szerep jutott a városi létformájú rétegekből (értelmiség, hivatalnokréteg, kereskedők, kézművesipart meghaladó iparosság, vállalkozók) verbuválódott vagyoni, jövedelmi elitnek Szekszárd dualizmuskori fejlődésében. Bár több, a város fejlődését hátráltató körülmény miatt a virilisek gazdasági ereje elmaradt több dunántúli várostól, ezáltal a város gazdasági életének fejlesztésében is mérsékeltebb szerepvállalásra voltak képesek, a rendezett tanácsú városi cím elnyerése, és az azt megalapozó városiasodás jelentős mértékben a virilistáknak volt köszönhető. Ez nemcsak a helyi adóból legnagyobb adófizetőkről lévén szó, érthető módon - való nagyobb, a város egészét tekintve jelentős részesedésük miatt mondható el. Hiszen a képviselőtestületben bírt, a választott tagokkal szembeni nagyobb befolyásuknál fogva, és egyéb közéleti és társadalmi pozícióikra támaszkodva, a várospolitika meghatározó alakítójaként is jelentős szerepet vállaltak a városiasodás, a várossá válás folyamatában. Gyakorlatilag kijelenthető, hogy a virilisták, a város életében más szempontból is fontos - megyeközponti szerepből kifolyólag relatíve nagy számú - tisztviselői, hivatali réteggel kiegészülve, a városi lét és szervezet nélkülözhetetlen támaszai, egyáltalán, a várossá válás igényének létrehívói voltak. Ugyanis a széles földműves réteg számára, az élethelyzetükben, kultúrájukban hozzájuk kötődő kézműves réteggel egyetemben, nem volt létszükséglet - sőt némelykor kifejezetten teher volt - a városi szervezet, illetve a városiasodás több vívmánya.

114 113 Összehasonlításul, a Szekszárdhoz hasonlóan a dunántúli (pannon) és alföldi várostípusjegyeit egyaránt magán viselő, 1910-ben 17092 lélekszámú Mohács csak 1924-ben lett Rt. város. A városi és nagyközségi szervezet közti ingadózás itt is tetten érhető volt. NAGY I., 1993. 162-168. p. 114 Bár a községi pótadó emelkedése miatt mozgalom alakult ki közöttük, a helyi adózás útján ők is jelentős - és szándékuknál nagyobb - áldozatokat vállaltak a Szekszárd városiasodásában.