Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

Amiképp az „úri" virilisták és a választott tagok döntő részét kitevő földművesek közti preferenciakülönbségeket a Szekszárdi Újság ugyan zsurnalisztikái leegyszerűsítéssel, és egyben általánosítva megfogalmazta: „A földművelő bizonyos közömbösséggel nézi az utcai port, piszkot, rendetlenséget, stb. az úrféle, kivált amelyik csinos városkákban is megfordult, a kultúrember érzékenységével háborodik föl a városba nem illő elmaradottság láttán."

115 A város ezen, társadalmi struktúrában, amiképp városképben is megmutatkozó kettősége nemcsak a dualizmus korára volt jellemző, hiszen az a két világháború közötti időszakot is túlélte, alapvetően meghatározva a város fejlődésének perspektíváit. 115 A cikk következőképpen folytatódik: A földművelő nem igen lát túl a maga háza falán s abban a félszeg véleményben él, hogy ez a város kizárólag az övé, mivel a községi élet sivár napjaiban az övé volt. Nem annyira a szebb jövő megalapozásában fáradozik, mint inkább a jelen kényelmeit tartja szem előtt. Ugyanezt teszi az úri osztály, mikor a városias jellegnek gyors tempóban való megvalósítását sürgeti s nem számol azzal, hogy a város anyagi viszonyai csak a lassú fejlődést engedi meg. "SZU 1912. január 13. 1. p.