Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

fekvése, 3., a megye településhálózata, 4., Szekszárd országos városhálózatban elfoglalt sajátságos helyzete, ennek megfelelő társadalmi szerkezete. Azt mondhatjuk, hogy míg az első kettő szerepe elég ismert a városfejlődés alakulását illetően, addig a másik két ok talán most kerül először kifejtésre. A város természet- és gazdaságföldrajzi adottságai: Az, hogy a hazánkban 1860/70-es évektől kibontakozó, 1890-es évektől országszerte nekilendülő hazai kapitalizálódás Szekszárdon felemásan - az ipar nagyobb mértékű fejlődése nélkül - ment végbe az I. világháborúig, nem elválasztható a város, és tágabb értelemben a megye természetföldrajzi adottságaitól. Az alapvetően agrárjellegű, ásványkincsekkel nem rendelkező megye nem igazán volt alkalmas nehézipar 52 megtelepedésére." Ennek megfelelően a XX. század elején a megye területén található gyárjellegü üzemek (a simontomyai Fried-bőrgyár, a tolnanémedi posztócipőgyár, a tolnai selyemgyár, illetve a szekszárdi petevizsgáló és selyemgubóraktár) egyaránt a könnyűiparhoz kötődtek. Viszont nem volt jelentősebb élelmiszeripar a megyében, és így Szekszárdon sem. Pedig a könnyűipar további gyarapodása mellett, főképp az élelmiszeripar telepítésében látta a megye gazdasági élete számára a kitörési pontot ifj. Leopold Lajos szociológus, agrárközci gazdász is. Egyik korabeli munkájában a mezőgazdaság terményeire épülő iparágak (élelmiszeripar és könnyűipar) megyebeli fejlődésének lehetőségét tárgyalta, és egy sor, a fejlődés szempontjából kedvező tényező mellett az előnytelen, hagyományos foglalkozási szerkezetet a gyenge termelékenységű háziipar, kézművesipar, illetve a parcellák (kis- és töredékbirtokok) túlsúlyát -, és ezek mentalitásra gyakorolt hatását tartotta a gyáripar terjedésének egyik gátjának.

54 A hagyományos foglalkozási szerkezetből a fogyasztópiac szűkőssége is adódott, ami szintén nem kedvezett a feldolgozóipar megtelepedésének.

55 A megye délnyugati határán található, Máza és Váralja körüli kőszén bányászata gazdaságföldrajzilag a pécsi bányavidékhez tartozott. LEOPOLD, 1907. A könnyű- és élelmiszeripari beruházások szekszárdi megvalósulásának helyi nehézkességét jelzi, hogy ugyan a Kenderipari Kft létrejött, de további tervek (zöldségszárító üzem, cukor- és szeszgyár, illetve a Magyar Nestlé RT üzeme) a két világháború között sem valósultak meg. SZILÁGYI, (1996.) 39. p. 1910 körül megélénkülő ütemben jöttek létre gyárüzemek a megyében. Ezekről, illetve a megye 1918 előtti gyáripararáról ld. T. MÉRE

Y, 1974. 275-291. p.