Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

Döntő részében ugyanezek elmondhatók Somogy megyére is, azonban Kaposvár Szekszárdtól elütő, dinamikusabb fejlődési üteme jelzi, hogy további lényegi tényezőknek kellett Szekszárd gazdasági életének alakításában szerepet kapniuk. A város hátrányos közlekedésföldrajzi fekvése: Szekszárd már a Dunán folyó kereskedelemből is kiesett, és ez tovább súlyosbodott a vasúti közlekedés, szállítás fokozatos előtérbe kerülésével.

56 Ebből a szempontból a Duna még hátrányává is vált a városnak. A Délvidék felé vezető vasútvonal a Duna másik oldalán épülve ki, a Duna jobb partjának mente szinte „zsákutcának" minősült. A Rétszilas-Szekszárd közötti vasútvonal 1883-ban történt átadásával Szekszárd 1897-ig egyúttal végállomássá is vált. A Bátaszékig vezető vonal megépítésével Szekszárd közlekedésföldrajzi fekvése javult, és a környező területekre irányuló központi jellege erősödött, nem véletlen, hogy a vasút 1907 körül tervezett, Mohácsig történő kiépítését a város 58 anyagiakkal is kész volt támogatni. Viszont a Bátaszék-Baja közötti szakasz, illetve a Duna-híd 1909-ben történt megépítése pozitív hatásai mellett igen komoly hátrányt jelentett Szekszárd számára, hiszen a fél Sárköz, illetve Bátaszék és környéke erőteljese(bbe)n Baja vonzáskörzetébe került.

59 Összegezve Szekszárd, tárgyalt korszakunkra kirajzolódó közlekedésföldrajzi helyzetét, elmondható, hogy az több okból is hátrányos volt: • Nem feküdt országos jelentőségű közlekedési vasútvonal mellett. • A vasúthálózathoz csak későn, s akkor is csak szárnyvonal keretében csatlakozott, amelynek ráadásul másfél évtizeden keresztül végállomása volt.

60 Ráadásul a nem nagyjelentőségű keselyüsi hajókikötő is beszüntette a működését 1899-ben. VENDEL, 1941. 173. p.; TÓTH Z., (1989.) 265. p. VENDEL, 1941. 173-175. p.; Szélesebb, a dél-dunántúli vasúthálózat kialakulásába illesztett kifejtését ld. MAJDAN, 1983. 57-67. p. A város képviselőtestülete 50000 K-t szavazott meg, melyet a TMK annyiban kifogásolt, hogy az általa érdekeltebbnek tartott felek, a vármegye illetve Bátaszék semmit sem ajánlott fel. TMK 1907. október 17. 1. p., november 7. 3. p. Erről ír VENDEL, 1941. 176. p. A szekszárdi vicinális ,Jiírhedt" lassúságát egy karcolatában a két világháború közötti korszak írófejedelme, a Szekszárdon lakó édesanyját meglátogató Herczeg