Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

már akkor is az állami szándéktól, közreműködéstől várta nagyobb beruházások, így gyáripar telepítését, infrastmktúra, közmű fejlesztését. Az államra utaltság, az állami segítség lehetőségének fürkészése melynek lelkületét és annak okait épp a helybeli szociológus, ifj. Leopold Lajos ragadta meg zseniálisan - Szekszárdra is jellemző volt.

28 így a város 1891-ben dohánygyár, 1893-ban selyemgyár, 1909ben kendergyár, 1910-es évek elején műtrágyagyár Szekszárdra telepítését próbálta elérni, de igyekezete nem járt sikerrel.

29 Volt mikor az ipartelepítő szempontok szóltak más település mellett, volt mikor a megfelelő érdekérvényesítési képesség, összeköttetés hiányában látták a helyiek a sikertelenség okát.

30 Pedig ez utóbbi kapcsán - legalábbis az 1905 körül eső évekre vonatkozóan - nem állíthatjuk, hogy a városnak ne lettek volna képviselői fontos, jelentős befolyással bíró testületek, szervezetek vezetésében. A város virilistái közt is tekintéllyel bíró személyek közül Leicht Lajos a jelentős Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület (OMKE) ügyvivő igazgatóságának tagja, Leopold Sándor pedig a BaranyaTolna megyei izraelita hitközség elnöke volt. Ezen, ekkor már több évtizede viselt tisztségéhez 1905-ben az országos hitközségi szerve31 zetben elfoglalt elnökhelyettesi tisztség is járult. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Perczel Dezső személyében 1896-tól - igaz megszakítással - 1905-ig Tolna megyéhez, korábbi vármegyei tisztségei okán pedig magához, Szekszárdhoz is kötődő belügyminisztere, majd képA magyarországi gazdasági fejlődés ezen sajátosságát, nevezetesen az államnak a honi kapitalizálódásban játszott meghatározó szerepét - mely nemcsak a hasonló ipartelepítésekben megnyilvánuló közvetlen, hanem egyéb, közvetett szerepvállalásból is állt -, és ennek mélyebb érvényű, a honi kapitalizálódás, polgárosodás jellegére gyakorolt hatását ifj. Leopold Lajos a „Színlelt kapitalizmus" c. munkájában fogalmazta meg. Újraközölve ld.: Medvetánc 1988/2-3. 321-355. p. illetve MAO.TÁRST., 2002. 11-29. p. 29 VENDEL, 1941. 185-186. p.; Ahogy a helyi lap keserűen összegezte: történik itt is üdvös kezdeményezés, talán egy kicsit sok is. Kövezetvám, vásártartási jog megszerzése, internátus, vízvezeték, borközraktár, fekáltrágyagyár, mozi és színház, stb, csakhogy a megpendítés után egyikük sem tud kiemelkedni az irattár poros aktacsomójából, ott vész el, ott hal meg, ott reked meg." TVMK 1913. január 20. 30 Például a selyemgyár Tolnára történő telepítésében a megfelelő víz biztosítása (Holt-Duna) játszott jelentős szerepet. Erre a szekszárdi határban fekvő Csörgető nem volt alkalmas. GAÁL, 1992. 357. p. 31 TVM 1905. április 2. 2. p., május 21. 3. p.