Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

részesedésükkel." Ezek után kijelenthető, hogy a tárgyalt korszakban a 85 virilista jelentős mértékben járult hozzá a városi kiadások fedezéséhez, hiszen a tárgyalt években a város lakossága által fizetett községi pótadó mennyiségéből 30-40 % közötti részesedéssel bírtak. A leírtak tükrében állítható, hogy a virilisták mind a város irányításában, mind a városi szervezet fenntartásában, amiképp a várospolitika kebelében megvalósuló városfejlesztés költségeinek viselésében is fontos, meghatározó szerepet játszottak. A virilisták gazdasági súlya, jelentősége Láttuk, hogy milyen fontos szerep, milyen fontos feladatok hárultak a virilistákra a városi szervezet működtetése szempontjából. Felmerül a kérdés, hogy ezen túl, a gazdasági életben milyen súlyt képeztek, és mennyire tudták elősegíteni a város gazdasági, anyagi fejlődését. Mivel a virilisták, a legnagyobb adófizetők a város gazdasági (vagyoni, jövedelmi) elitjének tekinthetők, vizsgálatuk szorosan összefügg a város gazdasági életének, helyzetének elemzésével is. Ebben támaszkodni és építeni kívánok Kaczián János szintén e könyvben megjelent, a város gazdasági életét, lehetőségeit, nehézségeit is tárgyaló, áttekintő jellegű tanulmányára. E feldolgozás további előnye, hogy a korabeli újságokból gyakran idézve, a város gazdasági életére nehezedő problémákat életközeivé teszi. Az egykori szekszárdiaknak aggodalomra pedig volt okuk elég. A város fő „ exportcikke", a bor termelése kapcsán - a filoxéravészből éppen kilábalva -, ezekben az években az értékesítési nehézségekkel kellett szembenézni. Ennek kezelésében komoly segítségül szolgálhatott volna a borközraktár tervezett felállítása, de a városnak nem sikerült az állami beruházásban megvalósuló létesítmény Szekszárdra telepítését elérnie. Kétségtelen tény, hogy a várospolitika egyik fő iránya E megfeleltetéssel kapcsolatban két, hatásában azonban részben egymást kioltó szempontot kell figyelembe vennünk: 1., állami és vármegyei tisztviselők, hivatalnokok és a tanítók a fizetésük után járó adókra vonatkozóan nem fizettek községi pótadót. E foglalkozáscsoportok virilisták közti csekély részesedése miatt ez az összeg nem volt jelentős, amit a másik szempont amúgy is ellensúlyozott. 2., A városban fizetett állami egyenes adó összegéből levont jogi személyek adóösszege nem teljes, mert csak a legnagyobb adófizetők közt szereplő egyesületek, intézmények adóját volt módom figyelembe venni.