Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

kaphatunk. Ugyanis az 1908. és 1912. évről fennmaradtak a szekszárdi városi adóhivatal által a legnagyobb városi adófizetőkről készített összesítések, amelyeket - értelemszerűen - az 1909. és 1913. évi virilis jegyzékek összeállítása során használtak fel.

25 Ezen adókimutatások felhasználásával közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy megkapjuk, mekkora részt vállaltak a virilisták a város lakossága által egyenként, ti. természetes személyként fizetett egyenes állami adók összegéből. Ennek kiszámításához először a III. táblázat megfelelő részénél szereplő összegből (1909: 135539 K, 1913: 157629 K) kell levonnunk a jogi személyek (gazdasági szervek, különösen a részvénytársaságok, illetve egyesületek, intézetek, egyházi szervek) által fizetett adó összegét (1908: 27721 K, 1912: 47337 K), majd az így kapott összeghez (1908: 107818 K, 1912: 110 292 K) viszonyítva kell - a IV. táblázatban szereplő adóösszeggel (1909: 32354 K, 1913: 40872 K) %-ot számolva - a virilisták %-os részesedését megkapnunk.

2 Előbbiek figyelembevételével megállapítható, hogy a város kereső népességének (1900: 6029 fő, 1910: 6380 fő) alig 1 százalékát kitevő virilisták a lakosság által fizetett egyenes állami adók kb. egyharmadát (1909: 30 % ; 1913: 37,05 %) fizették. Mint írtuk, a községi pótadót a fizetett állami adóhoz igazítva, megállapított adókulcs mértékében vetették ki, tehát a városi virilistáknak az állami adókból való részesedése gyakorlatilag megfeleltethető a községi pótadóból való Sajnos a korabeli statisztikák nem tartalmaznak olyan adatsorokat, mely a virilisták által fizetett adó részesedését tárgyalták volna. 25 Névjegyzéke a Szekszárd Rt. város legtöbb adófizetőinek, TMÖL, AI 178/1909.; Szekszárd városi Adóhivatal, A legtöbb adót fizetők névjegyzéke, TMÖL, AI 6070/1913. 26 A jogi személyek egyenes állami adóösszegét az adóhivatali összesítésekben szereplő Szekszárdi Takarékpénztár, Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank, Szekszárdi Népbank, Közalapítványi uradalom, a Kaszinó illetve a Molnár-féle nyomda RT által fizetett adók alapján kaptuk meg. Az így kapott összegek, illetve a mellékletben közreadott, korabeli virilis jegyzékeken szereplő adók értéke és mértéke közti különbség a részvénytársaságok (RT-k: Takarékpénztár: 1908: 10148 K, 1912: 19245 K; Hitelbank: 9392 K, 15632 K; Molnár-féle nyomda: 1909:-, 1912: 2877 K) miatt adódott. Ugyanis ezek adóját legnagyobbrészt a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója tette ki, amely a virilis jegyzék összeállításánál nem került beszámításra. Emlékezzünk vissza: jogi személyek esetében csak a házadó, földadó, és az ezek után kivetett általános jövedelmi pótadó számított.