Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

Mivel a városi szervezet fenntartása - de természetesen a kisebb költségigényű községi szervezeté is - a korszakban jelentős mértékben közvetlenül az adófizető lakosságra hárult, nem volt véletlen, hogy a várossá válást előkészítő munkálatok során a figyelem jelentős mértékben a költségvetés főszámainak, ezen keresztül a községi pótadó mértékének változását kísérte. Szekszárd esetében 1905 tavaszán - belügyminiszteri felszólításra - elkészített próbaköltségvetés a városi szervezet felállítását követő időszakra a községi adó mérsékelt, 37,8 %ról 41,4 %-ra történő, 3,6 %-os növekedésével számolt.

22 Ez az előrejelzés, részben a növekvő hitelterhek, részben a városi szervezet nagyobbodó költségigényének következményeként a kezdeti éveket követően tarthatatlanná vált, a községi adó a tervezetnél és reméltnél jóval nagyobb mértéket öltött. (Id. III. táblázat.) Mivel a virilisták a legnagyobb adófizetőkből kerültek ki, azok értelemszerűen súlyozott mértékben részesültek egy-egy település összesített egyenes állami adójából. Szekszárdon a 68 rendes és 17 póttag virilista által fizetett egyenes állami összege - melynek kiszámítása során az értelmiségiek kétszeres adóbeszámításától értelemszerüen eltekintettem - a következőképpen változott." (Id. IV. táblázat) IV. táblázat: A városi virilis jegyzékre felkerült legnagyobb adófizetők által fizetett egyenes állami adó összege. (Jogi személyeket nem számoltuk; adóösszeg koronában értendő) év 1905 1906 1907 1908 1909 1910 1911 1912 1913 1914 adóösszeg 32021 31406 29599 29327 32354 31927 35882 36700 40872 38528 Mint látható a tárgyalt időszakunkban, egy-egy nagyobb ugrás eredményeként, közel 25 %-os növekedés állt be a virilisták által fizetett állami adó összegében. A ÜL táblázat adataival összevetve az is látható, hogy a virilisták által fizetett adóösszeg jelentős részét tette ki a város egésze által fizetett egyenes állami adóösszegnek. A virilisták részesedése hozzávetőlegesen 25 % körül váltakozott (PL: 1911: 25,5; 1913: 25,91; 1914: 24,78 %) A csak néhány évre rendelkezésre álló további adatok segítségével a valósághoz még inkább közelítő adatokat A belügyminisztérium a próbaköltségvetés adatait korrigálta, 9 %-nyi pótadónövekedést állapítva meg. TMÖL, Sznki., kvt. jzv. 1905/43.; Belügymin. 45217/n.b./1905. sz. leirata, TMÖL, Sznki., Rt. várossá való nyilvánítás i. így az értelmiségiek esetében a virilis jegyzéken szereplő összegnek csak a felét számítottam be.