Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

tamási vendéglő udvarán lévő porolóra. Többségükben ők a dombóvári direktórium letartóztatott, bírósági eljárásra váró tagjai voltak. Mindez abban az időben történt, amikor megjelent a Friedrich-kormány belügyminiszterének (Samassa) rendelete. „A négyhónapos rémuralom végetért. A terror rettenetes nyomása alól felszabadult országban most már újra helyre kell állnia a jogrendnek, fel kell virulnia a munkás életnek. "

29 Néhány nappal később - akkor már Perényi a belügyminiszter - újabb rendelet rögzíti a letartóztatásokról és a letartóztatottakkal való bánásmódról a tudnivalókat.

30 „A kormányzati rendszer beállott változása miatt több oldalról hangzik el az aggodalom, hogy az elmúlt rendszer hívei kíméletlen üldözésben fognak részesülni. ... kijelentem, hogy a jelenlegi kormány a szigorú jogrend alapján áll, egyfelől kíméletlen szigorúsággal megtorol minden bűncselekményt, másfelől azonban ártatlanokat üldözni, megfélemlíteni vagy éppen megkínozni nemcsak nem kíván, de azt nem is engedélyezi. ...A letartóztatottakkal való kegyetlen és embertelen bánásmódot a leghatározottabban elítélem és szigorúan megtiltom." Ezek a rendelkezések a Tanácsköztársaság megdöntését követő féktelen különítményes terror idején láttak napvilágot. A kormány hatalma azonban a rendeletek érvényesítéséhez kevés volt. Horthynak a különítményesek ténykedéséről más volt a véleménye, mint a kormánynak: „...amit a nemzeti hadsereg művel az nem terror, az büntető expedíció, de nem az ártatlan emberekkel szemben, hanem azokkal, akik elárulták a magyar nemzetet, sárba taposták, vérig kínozták a magyar népet." - mondta október 7-i szekszárdi beszédében. b) Bírósági eljárások (1919. szeptember 18-tól) A már augusztus elején megkezdett letartóztatási hullám eredményeképpen gyorsan megteltek a börtönök.

31 „A szekszárdi törvényszéki fogházban annyi márafogoty, hogy bátran ki lehetne tenni a „megtelt" táblát. Azonban mégis nap-nap után látunk gyűrött arcú, bizonytalan külsejű emberekkel megrakott vidéki kocsikat, amelyeken a vidék megrontói, a hírhedt tanácselnökök, a rekvirálók, izgatók vonultak be méltó helyükre a fogházba, szuronyok kísérete mellett. Mint értesültünk Szekszárdon jelenleg 300 egyén van letartóztatásban..." A letartóztatások nagyságát mutatja, hogy 2 héttel korábbi adat szerint a megye összes fogházában „csak" 191 személyt tartottak fogva.

32 Ennél a számnál a szekszárdi adat is 50%kal magasabb. Az államügyész 1919. október 15-én a közigazgatási bizottság ülésén arról számolt be, hogy a szekszárdi törvényszéki fogházban szeptemberben az összes letartóztatottak száma 474 volt. Többségük politikai fogolyként került vizsgálati fogságba. 1919. augusztus 19-i rendelkezés intézkedett az ún. gyorsított bűnvádi eljárás bevezetéséről. Az ítélkező bizottságok a törvényszéki jogban egyedülálló perrendtartással működtek. A szocializálás és rekvirálás lopásnak és rablásnak, a forradalmi törvényszékek halálos ítéletei gyilkosságra való felbújtásnak, azok végrehajtása pedig gyilkosságnak minősült.

33 Tolna megyében az ötös bizottság szeptember második felében kezdte meg működését. A politikai perekről a megyei lap rendszeresen bő terjedelemben számolt be. A legelső - ötös tanács által - gyorsított eljárással lefolytatott per Telkes Jakab és társai ellen folyt, aki augusztusban arra számítva, hogy a tanácsrendszer visszatér, Tolnán egy rohamosztagot alakított. Szeptember 4-én fogták el és 18-án gyorsított eljárással társaival együtt 2-3 évi fegyházra ítélték. Tolna megyében a legnagyobb perre 1920. januárjában került sor, amikor az 1919. június 23-i szekszárdi túsz-szedés és ellenforradalom leverésében való részvétel miatt 110 főt állítottak bíróság elé.

34 A hatalmas kirakatper, amelyet a vármegyeháza nagytermében tartottak, - hogy az úri 247