Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

A fenti táblázatok adataiból végzett számítások szerint az összes 1906. évi termelésből - mely 416 584 mm volt - a gőzmalmok 303 215 mázsát, míg a vízimalmok 58 465 mázsát őröltek. Tehát az összes termelés 72,76%-át a gőzmalmok végezték el, és csak 14,03%-át a vízimalmok. Ugyanakkor a gőzgépek 1453, a vízimalmok pedig csak 663 lóerőt képviseltek. Az őrlési mód lényegében nem változott, mert a malmok 80%-a még mindig csak a simaőrlést végezte, és annak is a legnagyobb részét vámra őrölte.

53 A megye malomiparában a vízimalmok egyre inkább háttérbe szorultak. Az eddigiek során az országos statisztikai adatok tükrében vizsgáltuk az iparág helyzetét. A megye malmairól kissé közelebbi tájékoztatást adtak a gyárvizsgálati jegyzőkönyvek. Már az 1876. évi XIV. te. kötelezővé tette a gyárak egészségügyi vizsgálatát.

54 A gyárvizsgálatokat egységes szempontok szerint végezték. Az ellenőrzés kiterjedt a malom és gépház épületére, környezetére, az ott foglalkoztatottak számára, életkorára, az alkalmazottak lakásviszonyaira, az egészségügyi ellátottságra. Általában a malomépületeket elég tágasnak, száraznak jói megvilágítottalak találták, a környezetüket pedig tisztának, néhány kivételtől eltekintve. Pl. az egyik decsi malom, melyről megállapították, hogy helyiségei egészségügyi szempontból kevéssé felelnek meg, rossz karban levőknek és piszkosaknak találtattak.

55 A foglalkoztatottak száma többnyire 3-4 fő volt. Valamennyi alkalmazott felnőttkorú, csak Nagydorogon volt egy 14 éves munkás.

56 A molnárok éjszaka, és ünnepnapokon nem dolgoztak. Lakásuk vagy a malmok mellé épített helyiségekben volt, vagy a faluban, néhányan uradalmi épületben laktak. A vizsgálatok a molnárok lakásviszonyait kivétel nélkül jónak találták. A munkások testi épségének megvédése, és a balesetek elkerülésének érdekében is történtek intézkedések. A Ker. és Iparügyi Minisztérium 76271/1899. évi rendeletében kötelezővé tette gyógyszerszekrények felszerelését, és bizonyos kötszerkészletek tartását.

57 Balesetvédelmi oktatásban részesült a tulajdonos, vagy többnyire a főmolnár. A malomgépházakban elrendelték védőeszközök felszerelését. így pl. Lakatos Mihály teveli malmában „Minthogy a helység szűk és alacsony, a gépeken lévő szijjakfaburkolattal látandók el, s a felső helységbe vezető lépcsőn korlát alkalmazandó" - írja a vizsgálati jegyzőkönyv.

58 Ajegyzőkönyvek tanúsága szerint a malmokban, a vizsgált időszakban (1901-1909) baleset nem volt. A jelentések szerint orvost általában 10 perc, negyed óra járásnyira találtak, kivéve Kajdacson és Madocsán, ahova 2 óra, illetve másfél óra járásnyira volt az orvos.

59 Az egészségügyi ellátás további fejlődését mutatják az 1908. évi vizsgálatok szerint, hogy néhány malom munkásai a Kerületi Munkásbiztosító Pénztárnál már biztosítva voltak. Pl. Pakson Graepl Hugó, Madocsán Szekeres Bálint, Faddon Bartal Béla malmában.

60 Ellenőrzés alá kerültek azok a helységek is, melyek nem tartoztak szorosan a malom épületéhez. Néhány malom mellett működött kádfürdő. Szárazdon Klein György tulajdonában, a szegényebb fürdőzők számára berendezett szobákat tisztának tartották.

61 Összegezve a gyárvizsgálati jegyzőkönyveket továbbra is az tapasztalható, hogy egyetlen nagy malom sem épült a megyében, nem volt köztük exportra őrlő üzem. Az itteni gőzmalmok többnyire kenyérlisztet állítottak elő, amely keresettebb és jövedelmezőbb volt mint a finomliszt forgalmazása.

62 A vízi- és hajómalmokra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre vizsgálati jegyzőkönyvek. Egyéb nyilvántartások szerint számuk egyre csökkent. Mint már arról korábban is szó volt, háromévi üzemszünet után jogosítványuk automatikusan megszűnt. íly módon 1898-ban 7, 1899-ben 8, 1900-ban 7 hajómalom szűnt meg.

63 Míg 1895-ben 122 hajómalmot tartottak nyilván, 1901-ben 70-et, 1914-ben már csak 22-öt jegyeztek fel.

64 Vízimalmot 1906-ban még több mint 200-at. 1914-ben már csak 58-at jegyeztek fel.

65 A XIX. sz. végén tapasztalható nagy malomalapítási kedv - ami elsősorban a fővárosban volt tapasztalható - alább hagyott. Nemcsak a vízi-, hanem a gőzmalmok vonatkozásában is. Hiszen a statisztika megyénkben 50 gőzmalmot jelez 1906-ban, és 1914-ben pedig 388