Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

56. U. o. két távirat, amelyet Exp. 1922. VI. 2. du. 1/2 6

h-kor. 57. TML. Kpv. 8/1922. (Köteg). 58. Lásd 53. jegyzet. 59. Lásd 47. jegyzet. 60. TmU. 1922. június 3. IV. évf. 23. 61. TML. Alispáni Bizalmas Iratok 1/1922. Ez az anyag Klebesberg belügyminiszter 1922. január 13-i körlevelét tartalmazza, amely a 11004/1921. ME. sz. gyülekezési jogot szabályozó rendelet végrehajtási utasításként megjelenő 6060/1922. BM. VII. számú rendelet egységes értelmezésével foglalkozik. Ebben szerepel a következő: „... a Szociáldemokrata Pártnak az ipari és bányamunkásság körében való szervezkedését gátolni nem kívánom. Ügyelni kell azonban arra, hogy a párt agitációja a mezőgazdasági népességre át ne terjedhessen." 62. TML. VjF. Biz. 2418/1922. 63. Bethlen István titkos irataiból Balogh levele 90-92. o. Névmutató Gróf Apponyi Antal: 1883-ban született Marcheggen. Apja gróf Apponyi Antal jabláncai és Montenuovo Mária hercegnő voltak. A piaristáknál érettségizett. Innsbruckban jogot hallgatott. Ezt követően önkéntesként szolgált a Nádasdy huszárezredben. Kereskedelmi pályára lépve a berlini Dresdener Bankban dolgozott, majd 9 évet töltött Londonban a Cityben. A lengyeli uradalmat atyai nagybátyjától, gróf Apponyi Sándortól örökölte. 1922-ben pártonkívüliként a bonyhádi kerületben képviselői mandátumot szerzett. Bartal Aurél: 1882. július 20-án Damazérkarcsán született. Műegyetemet végzett, de közigazgatási pályára ment. Kezdetben albíró, majd 1914-től, mint rendes bíró dolgozott. 1917-ben nagybátyjától örökölte a faddi birtokot. Erős jobboldali beállítottságú szemlélete, sem a megyét, sem a „prolimentalitású'' Faddot nem szívesen viselte. 1919ben többször is Bécsbe utazott és egy dél-dunántúli ellenforradalom megszervezéséről tárgyalt. 1919. július 10-én a Károlyi Gyula-féle szegedi kormány Baranya, Somogy és Tolna meg nem szállt területeinek kormánybiztosává nevezte ki. Augusztus első napjaiban Tolna megyében ténylegesen is átvette a hatalmat és számos szigorú rendelkezéssel megelőzte a kormányt. Hatékony elősegítője volt a fehérterror Tolna megyei rémtetteinek. 1919 szeptemberében - enyhének tartva a restaurációs módszereket - lemondott funkciójáról. Elsőként ajánlott fel vitézi birtokot Tolna megyében. Batthyány Tivadar, gróf nagybirtokos. 1905-től a Függetlenségi és 48-as párt tagja. 1910-ben Szekszárdon országgyűlési képviselőnek választják. 1917-ben tárca nélküli miniszter az Eszterházy-kormányban. 1918-ban a Nemzeti Tanács egyik vezetője. A Tanácsköztársaság idején Bécsben ellenforradalmi tevékenységet fejt ki. 1921-ben megalakított Függetlenségi és 48-as Kossuth-pártjával 2 mandátumot szerez a választásokon. Tolna megyében is kíván indítani jelölteket, de mind a szekszárdi, mind a gyönki kerületben sikertelen lesz az akciójuk. Becht Ödön: Bonyhádon született 1872-ben. Jogtudományi egyetemet végzett. 1903-ban tb. szolgabíró Bonyhádon, majd 1917-től a dunaföldvári járás főszolgabírója. Drózdy Győző: 1918. őszén a Károlyi Párt titkára, majd a kisgazdákhoz csatlakozott. 1920 októberében kilépve a Kisgazdapártból Rassay Károllyal megalakította a Függetlenségi Kisgazda, Földműves és Polgári Pártot. 1922-ben a kiskomáromi kerületben választották képviselővé. A párt jelöltjének dr. Sebestyénnek támogatására többször járt a szekszárdi választókerületben. Dr. Einbach Koméi: Gyógyszertártulajdonos és gyógyszerész. 1914-től a Bonyhádvidéki Takarék- és Gazdaszövetségi Bank vezérigazgatója. Sok testületnek volt tagja, többek között a megyei törvényhatósági bizottságnak is. 1922ben a kormánypárt hivatalos jelöltjeként alulmaradt gróf Apponyi Antallal szemben a képviselőválasztáson. Dr. Erdélyi Aladár: 1880-ban született a Zala megyei Tótszerdahelyen. Apja nagybirtokos és a Szabadelvű Párt megyei elnöke volt. Győrött a bencéseknél érettségizett, majd Budapesten szerzett ügyvédi oklevelet. 1919-től PaksMáriatelep birtokosa. 1915-től az Erzsébet Tudományegyetem magántanára. 1918 novemberében megalakította a Kisgazdapártot. 1920ban a Keresztény Párt egyik járási szervezője. Bodorral szemben alulmaradt a nemzetgyűlési képviselőválasztásokon 1920-ban. 1921-től a Szent István Akadémia rendes tagja. 1922-ben az Egységes Párt színeiben a paksi kerület képviselője lett. Dr. Éri Márton (1865. Döbrököz - Tolna megye): Aljegyzőként kezdte szolgálatait a vármegyénél. 1918. és 1922. között a vármegye főjegyzője. 1922-1926-ig Tolna megye alispánja. 1926-ban a dombóvári kerületben nagy többséggel előzte meg Pallavicini György őrgrófot és lett országgyűlési képviselő. Neve gyakran Éry Mártonként szerepel. Fisch Simon: Udvari lakos. A fehér tisztek 1919. szeptember 6-án a gyönki sorozáson bevonulás ellenes agitációja miatt agyonlőtték. Forster Zoltán: 1912. november 7-ig vármegyei főjegyző. Ekkor alispánná választották. 1921. júniusától Klein visszavonulásától először megbízott, majd kinevezett főispán. 1923-ban nyugdíjba vonult. FriihwirtJenő dr. (Dombóvár 1856.): 1886-tól működött ügyvédként Tamásiban. Virilis jogú vármegyei törvényhatósági tag volt. A KNEP jelöltjeként az 1920-as választáson Nagy János Kisgazdapárti képviselőjelölttel szemben alulmaradt. 341