Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

Dr. Gaál Dezső: 1889-ben született Nagyalmáson. Jogi egyetemet végzett. 1915-ben a kir. törvényszék jegyzője, 1921-től titkára, majd bíró, 1929-től a kir. ügyészség vezetője. Gaál Gaszton: 1919-ben területi kormánybiztosi teendőket lát el Kaposváron. A Kisgazdapárt egyik vezetője. Később az Egységes Pártban folytatta tevékenységét. 1922 augusztusában a földadó-javaslat miatt kilépett az Egységes Pártból és lemondott a Nemzetgyűlés elnökségéről. 1930-ban az újjáalakult Kisgazdapártnak lett az elnöke. Hagymássy Zoltán: A vizsgált időszakban a völgységi járás főszolgabírója. A húszas évek közepétől vármegyei főjegyző. Haypál István: Tótkéren született 1873-ban. Tolnanémediben gazdálkodott. A Nagyatádi Szabó-féle Kisgazdapárt egyik megyei újjászervezője, majd elnöke. 1920-ban a simontornyai kerület képviselője. A vármegyei törvényhatósági bizottság tagja. Dr. Klein Antal (1885-ben Gádoron, Bácsbodrog vármegyében született): 1919-ben Tolna megyében a Sokorópátkai Szabó-féle Kisgazdapárt egyik vezetője. Érdemeiért 1920. márciusától 1921. júniusáig Tolna vármegye főispánja. 1922-es választásokon mint hivatalos jelölt megbukott. 1926. szeptember 28-án Renczes János halála után a tolnai választókerületet képviselte a parlamentben. Dr. Kovács Sebestyén Endre (1882. Budapest): A családnak Gyapapusztán, Tolna megyében voltak birtokai. Paks képviselőtestületének, a megyei törvényhatósági bizottságnak tagja. 1918 novemberében a Kisgazdapárt, 1919 augusztusában a Keresztény Párt egyik szervezője. 1922-ben a paksi választókerületben a választási bizottság elnöke volt. 1927-től felsőházi póttag, majd Tolna vármegye felsőháti követe lett 1929-től. id. Orbán Márton dr. (1870. Máriakéménd Baranya megye): 1905-től vezetett ügyvédi irodát Gyönkön. A megyei törvényhatósági bizottság tagja volt. Dr. Örffy Imre (1884-ben Szekszárdon született); 1920-ban választották először képviselővé a szekszárdi választókerületben Szulimán György ellenében. Attól kezdve több cikluson át volt a megyeszékhely országgyűlési képviselője. Az országgyűlések aktív résztvevője, gyakran írt cikkeket az országos és megyei lapokban. Pallavicini György: őrgróf, földbirtokos, Somogyban és Tolnában komoly birtokkal rendelkező legitimista politikus, 1919-1920. Dunántúli fŐkormánybiztos 1920, 1922-ben a dombóvári kerület képviselője. Perczel Béla (1862-1929) Bonyhádon született. Gyáros és földbirtokos. 1912-től a völgységi járás főszolgabírója, 1917-ben egészségi okból a tisztségéről lemondott. 1920-ban képviselőjelölt volt a bonyhádi kerületben. 1927-ben felsőházi póttag, majd 1929-től felsőházi rendes tag lett. Dr. Pesthy Pál: (Uzdborjád 1873. július 9. - Sárszentlőrinc 1952. V. 7.) 1908-tól járásbíró, 1914-től törvényszéki elnök Szekszárdon. Kúriai bírói címmel 1922-ben nyugdíjba ment. A gyönki kerület egységespárti képviselője 1922-től, később a nemzetgyűlés alelnöke lett. 1924-től 1929-ig igazságügyminiszter, majd az Egységes Párt elnöke. Rassay Károly: A Huszár-kormány igazságügyi államtitkára. Az Egyesült Pártból 1921-ben kilépett és megalakította a Függetlenségi Kisgazda-, Földműves- és Polgári Pártot. 1922-ben Budapesten szerzett mandátumot, Sebestyén támogatására többször járt a szekszárdi választókerületben. Reich Oszkár: 1871-ben született Főherceglak pusztán. Iskoláit Pécsett végezte. 1898-tól szolgabíró Dombóváron, 1916-tól a Simontornyai járás főszolgabírója. Pesthy Pál fő kortese az 1922-es választáson. Renczes János: Tolna megyei nagygazda: 1920-ban a Kisgazdapárt, 1922-ben az Egységes Párt képviselőjeként juttatja be a parlamentbe a tolnai választókerület. Dr. Sebestyén Jenő ügyvéd: Rassay-Drózdy párti programmal 1922-ben a pótválasztáson éles küzdelemben alulmaradt az egységes párti dr. Örffy Imrével szemben. Schneider János (1875. Szekszárd): Szekszárd éa Vidéke h. szerkesztője, majd 1904-ben Bodnár Istvánnal megalapították a „Közérdek" c. lapot. 1919. szeptemberétől a Tolnamegyei Újság felelős szerkesztője volt. A szekszárdi népbank igazgatója, majd mint a legnagyobb vidéki szövetkezet vezérigazgatójává választották. Szévald Oszkár (Dunaföldvár 1871. földbirtokos): 1916-tól dombóvári főszolgabíró. 1922. március 14-től Tolna vármegye főjegyzője, 1927. március 3-tól alispán. vitéz Tihanyi Szilárd (Arad 1885.): Hivatásos katonaként harcolt az olasz és szerb fronton. A háborúban tanúsított magatartásáért Horthy mint szkv. őrnagyot, a tolnavármegyei Vitézi Szék kapitányává nevezte ki. Korábbi neve Tipula, amelyet a szokások szerint magyarosítania kellett. vitéz Vendel István (Szekszárd, 1883. szeptember 25. - Szekszárd 1967. III. 6.). Jogügyi tanácsos, majd helyettes polgármester volt Tolna megye székhelyén. 1921. decemberében Szekszárd polgármesterének választották. A vitézi cím elnyerése előtt neve: Vendl volt. 342