Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

A VKM arról is rendelkezett 1876. szeptember 2-án kelt 20 311. sz. utasításával, hogy minden iskolában nyilván kell tartani a tanköteleseket. A községeknek ugyanakkor ellenőrizniük kell az iskolaszékek összeíró munkáját.

84 Megyénk közigazgatási bizottsága 1877. július 6-án hozott 621. sz. rendeletével a" törvényhatóság területére érvényes intézkedéseket hozott a tankötelezettség érvényesítése érdekében. Erre szükség is volt, mert a községek és iskolák az utasításokat megyénkben sem hajtották végre a tanulók beíratásával és iskolába járásával kapcsolatosan. Az 1884/85. tanévben pl. összesen 3305 tanköteles (1608 fiú és 1697 leány) nem járt iskolába megyénkben. Szomorú, hogy az iskolába nem járó tanulóknak 10%-át Szekszárd tankötelesei adták. A szekszárdi rk. elemi iskolák helyzetképét az 1894/95. tanévben a következőképpen mutatjuk be:

85 Beüt tanulók Iskolába járó tanulók Vizsgán megjelent tan. fiú leány fiú leány fiú leány Belvárosi isk. I. o. 77 101 70 89 58 71 Belvárosi isk.II. o. 110 95 90 90 69 86 Belvárosi isk. III. o. 88 96 80 89 68 76 Belvárosi isk. IV. o. 64 54 49 39 37 39 Bátaszéki u. isk. I.-II. o. 40 49 35 41 30 36 Újvárosi isk. I. o. 38 49 30 40 - 28 35 Újvárosi isk. II. o. 42 35 38 31 34 30 Újvárosi isk. III. o. 43 37 38 32 30 31 Újvárosi isk. IV. o. Összes rk. elemi iskolai tanuló 502 516 430 451 354 404 Több helyen, mint pl. a paksi rk. iskolában viszont egyszerűen elhallgatták az iskolába nem járók magas számát. Mindehhez járul, hogy a megyében 5 pusztán nincs iskola, pedig a tankötelesek száma meghaladja a törvényben megszabott 30-as létszámot. így: Felső Tengelicz pusztán 103 tanköteles van, Ózsákpusztán 103 tanköteles van, Hencsepusztán 50 tanköteles van, Sütvénypusztán 45 tanköteles van, Martinczapusztán 36 tanköteles van, mégis ezek semmiféle iskolai oktatásban nem részesülnek. Mindezeken túl a megye 46 elemi iskolájában nincs ismétlő iskola (még Szekszárdon az rk. iskolában sem, de Dunaföldvár egyetlen elemi iskolájában sincs). A társadalmi rendszer legnagyobb bűne a tanügy vonalán abban mutatkozik meg, hogy a pusztai gyerekek elől szinte teljesen elzárta a művelődés lehetőségét. A tanulók előrehaladását, az egész oktató-nevelő munkát nagymértékben nehezítették az igen magas mulasztások is. E téren igen szomorú a helyzetkép még az 1884/85. tanévben is. A tényleges számok még ijesztőbbek lennének, ha egyáltalán napvilágra kerülnének. 16 község hamisított adatokat adott, 62 iskolai jelentés mulasztás rovatában „számtalan" szó olvasható (pl. Bátaszék, Szakcs stb.). Jó néhány helyről nem is érkezett jelentés a mulasztásokról: Szegzárd, Kocsola, Miszla, Murga, Uzd-Borjád, Váralja, Varsád, Új-Dombóvárhoz tartozó 7 pusztai iskola. A legtöbb esetben elmaradt a mulasztó tanulók szüleinek a felelősségre vonása, legfeljebb dorgálásban részesültek. Pénzbüntetést csak ritka esetben alkalmaztak (1884/85. tanévben a 284 751 félnapi mulasztásból 1719 estben), de a pénzt gyakran nem fizették be (pl. 84