Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

A Néptanítók Lapja 1887. évi 3. száma közölte az iskolai és a népkönyvtárak részére ajánlott könyvek jegyzékét, valamint a népkönyvtárak és népkönyvtár egyesületek felállítására,illetve szervezésére vonatkozó utasítást. Sajnos, Tolna megye még a századfordulóig sem tudott lényegesen előbbre haladni az iskolai könyvtárfejlesztésben, ami viszont jelentős hátrányt jelentett a megye művelődni szándékozó tanulói és dolgozói számára. A fenntartási költségek alakulása A fenntartási költségek alakulását a 11. sz. táblázat mutatja be.

55 Az elemi iskolák fenntartási költségeinek 1875-1890 közötti emelkedését az alábbi adatok szemléltetik:

56 1875/76 1889/90 A növekedés tanév tanév 15 év alatt Ingatlanok, földek, iskolaházak értéke 180223 fit 859323 frt 679100 frt Iskolák száma 178 228 50 Egy iskolára jutó ingatlanérték 1012 frt 3 768 frt 2756 frt (170%) Iskolai bevételek, kiadások 124115 frt 317541 frt 193 426 frt Egy iskolára jutó bevétel-kiadás 697 frt 1392 frt 695 frt (100%) E számok mutatják, hogy a 15 év alatt a hitfelekezetek, községek, társulatok, egyesek és magánosok által (az 5%-os kamatozást alapul véve) még a 11000 frt átlagos évi államsegély levonása mellett is saját erőből népművelési célokra mintegy 4 millió frt tőkét kötöttek le. Az iskolák támogatását szolgálták az alpítványok is. Ezeknek számáról - sajnos - adataink ez időszakból nincsenek. Azt viszont tudjuk, hogy Bezerédj István özvegye Bezerédj Etelka a szedresi községi iskola javára 6000 frt-ot hagyományozott végrendeletileg 1888ban azzal, hogy annak kamatait - addig, amíg Szedres községben községi iskola nem létesül - a fennálló két felekezeti iskola között osztassék fel évenként egyenlő arányban

57 Roch Szilárd budapesti ügyvéd a dunaföldvári rk. iskola javára 1883-ban 800 ft-ot alapítványozott azzal a meghagyással, hogy az összeg kamatait az iskola szükségleteire fordítsák.

58 Már tettünk említést arról is, hogy néhány helyen a földbirtokosok létesítettek elemi iskolát: pl. gr. Apponyi Károly Hőgyészen, br. Széchenyi Sándor főispán stb. Mások anyagi segítséget nyújtottak az iskoláknak: pl. Bartal János Pozsony megyei etrekarcsai lakos, földbirtokos a hencsei iskola céljára 1200 négyszögölnyi területet adományozott 1882-ben.

59 Gr. Apponyi Géza a pálfai ev. leánygyülekezet iskolájának felépítéséhez adott 10 000 darab téglát 1883-ban.

60 Az elemi népiskolák építése, szervezése, valamint az oktatás fetételeinek megteremtése terén elért fejlődést értékelve, megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 32 év sok eredményt hozott, de lényegében az Eötvös-törvény előírásai nem valósultak meg még a századfordulóig sem. Ha azt nézzük, hogy a felekezetekkel szemben milyen kemény harcot kellett megvívni egy-egy iskola, tanterem, tanítói állás megteremtéséért, a felszerelések gyarapításáért, akkor még kevésbé lehetünk megelégedve az eredményekkel. A községek tehetetlenségét, nemtörődömségét, ellenállását, vagy velük szemben az állam gyakori tehetetlenkedését vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy a fejlődés jóval elmarad a kívánalmak mögött. Az a tény, hogy a századfordulón is csak oly kevés községi, s mindössze 2 állami iskola van a megyében, egyértelműen azt bizonyítja, hogy az egyházi hatóságok erőteljesen fékezték a megye szükséges tanügyi fejlődését. 75