Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

sok többsége nő. 1900-ban a „segédszemélyzet" kategóriában a 4 ipari vállalatnál összesen 147 férfi és 247 nő dolgozott. Az országos munkásszerkezetben viszont a férfi munkások és a szakmunkások voltak túlsúlyban.

3 1866-ban még egyetlen vasútja sincs a megyének. A kiegyezés utáni nagy vasútépítési lázban Tolna megyében is - bár elég későn - megindult az első vasút megépítése (Dombóvár-Bátaszék), amelyet 1873-ban adtak át a forgalomnak. A második vonal (Rétszilas-Szekszárd) 1883-ban épült meg. A Budapest-Pécs közötti vasútvonalon 1887-ben indult meg a forgalom. A budapest-bátaszéki vasútvonalon csak 1897-ben indult meg a közlekedés.

4 A megye első iparvasútját 1880. augusztus 29-én avatták fel Nagymányokon.

5 A szabad versenyen alapuló kapitalista fejlődés egyik jellemzője a hitelszervezet erősödése. Tolna megyében 1869-ig egyetlen jóváhagyott szabállyal működő hitelintézet működött, a Szekszárdi Takarékpénztár. A paksi és a dunaföldvári takarékpénztárak 1868-tól működtek alapszabály nélkül, de a bonyhádi takarékpénztárnak is csak ideiglenes alapszabálya volt 1866 óta. A kezdetben csak betétek gyűjtésével és jelzálogkölcsönök nyújtásával foglalkozó hitelintézetek 1872-re megszaporodtak és váltóüzletekkel is foglalkozni kezdtek. 1890-ben már 24 pénzintézet működött a megyében 1621000 forint alaptőkével. A századforduló éveiben - a századeleji ipari, kereskedelmi és pénzügyi válság ellenére - tovább nőtt a hitelintézetek száma és tőkeereje.

6 Tolna megye lakosságának foglalkozás szerinti megoszlását a századfordulón az alábbiakban mutatjuk be:

7 Ágazat mezőgazdaság ipar kereskedelem és hitel közlekedés egyéb együtt: 100,0% 100,0% A századfordulón tehát az ország lakosságának 2/3-a, Tolna megye lakosságának pedig 70,9%-a mezőgazdaságból élt. Mezőgazdaságunk a XIX. század utolsó negyedében a belterjesség felé haladt. Növekedett a burgonya-, a takarmányrépa, a kukorica- és zöldségtermesztés aránya. Nőttek a hektáronkénti termésátlagok pl. burgonyából 1872 és 1900 között 24,7 q-ról 118,9 q-ra nőtt a hektáronkénti átlagtermés.

8 Fejlődött az állattenyésztés is, különösen a külföldi tarka fajta tenyésztése felé fordult a gazdák figyelme. A szőlőtermesztést a filoxéra óriási pusztítása nehezítette. 1896 végéig 112 községben pusztított a vész. Mindez a bortermés alakulását is súlyosan befolyásolta. Ezt az agrárfejlődést azonban gyakran fékezték a természeti csapások (sertészvész 1895-ben, az időszak legrosszabb aratási eredményei 1897-ben, súlyos jégverések 1898-ban, a filoxéra pusztításai), az agrárválságok (1880,1890). A fejlődés megyénkben is csőddel és felemelkedéssel, lesüllyedéssel és megizmosodással járt. A növekedés mindenekelőtt a tőkés gazdaságokban volt jelentős. A hitbizományi rendszer komoly védelmet jelentett az arisztokrácia számára. 1891ben Tolnában az összes kötött birtok területe a termőterület 30%-a.

9 Az agrárválság előli menekülés egyik formája az elvándorlás. Tolna megyéből Magyarországon Tolna megyében 66,5% 70,9% 14,3% 13,4% 3,1% 2,5% 2,4% 2,4% 13,7% 10,8% 56