Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Cserna Anna: Adatok Sztankovánszky Imre politikai tevékenységéről • 513

ben van kormánybiztost nevezni... Kire aztán, hogy a közszolgálati eljárásban kívánatos teljes összhangzás legyen, czélirányosan a főispáni hivatal is átruháztathatnék, mely végre arróli le­mondásomat méltóztassék elfogadni"}* 5 Kajdacsi birtokára vonult vissza. Fördös István má­sodalispán változatlanul tájékoztatta Sztankovánszky Imrét a megyei közállapotokról. A tudósításaiból tudjuk, hogy a megye különböző zászlóijak átvonulási területévé vált. Július 29-én a „Somogyi Zászlóalj" érkezett Szekszárdra. A magyar csapatok jöttek-mentek. Min­denki előtt világossá lett, hogy a forradalom és szabadságharc vereségre ítéltetett. A kritikus helyzetet jelezte az is, hogy már senki sem tudta igazán, mi a dolga. Augusztus első napjaiban az eseményeket már nem lehetett tudatosan befolyásolni. Az állandó bizott­mány feloszlatta a Bonyhádon tanyázó 600 fős mozgó nemzetőrcsapatot célszerűtlensége miatt. 146 Ez a végső intézkedések egyike volt, mint ahogy az is, hogy a megyei pénztár min­denféle közadósságát lerótta a megyebeli mesterembereknek, a közfuvarokat kifizette stb. A bizottmányi ülés tagjai utoljára augusztus elsején találkoztak, amikor is a félben lévő ügyekben még határoztak. Perczel Béla első alispán is már a megyén kívül tartózkodott Sztankovánszky Imre példáját követve. így Fördös István másodalispán vezette le a köz­gyűlést. A bizottmány résztvevői ekkor értesültek az új kormánybiztos személyéről. A kor­mány szóbeli kinevezésére Noszlopy Gáspár került a megye élére. Személyesen a közgyű­lésen nem volt jelen, hiszen megbízatása nemcsak Tolnára, hanem Baranyára, Somogy megyére is vonatkozott. Tolnában a végső, reménytelen próbálkozása volt egy ostoros csa­pat szervezése. 147 , amely a világosi fegyverletétel hírére hamarosan szétoszlott. Legtovább a megye erdőségeiben Nemegyey őrnagy tartotta magát a szabadcsapatával, megtoldva a tolnai szabadságharc napjait. Azonban a szigorú osztrák megszállás elfojtotta a megyei szabadságharcosok elszigetelt akcióit is. 148 Az osztrákok másodszori bejövetele a megtorlás szándékával tartósnak bizonyult. A MEGTORLÁS IDEJÉN A világosi fegyverletétel után bosszúhadjárat indult a forradalom és szabadságharc or­szágos és helyi vezetői, a honvédtisztek és a közkatonák ellen. A terror közvetlen irányítója a kíméletlenségéről hírhedt Július Haynau táborszernagy volt. A katonai törvényszékek ítéleteinek végrehajtására a komáromi vár feladása után került sor. Batthyány Lajos minisz­terelnök és a tizenhárom aradi tábornok kivégzését követő hetekben foganatosították az or­szággyűlési képviselők, kormánybiztosok, hivatalnokok, tisztek, közlegények ítéleteit. Az elítéltekre várfogság, hosszú börtönévek, vagyonelkobzás, száműzetés, kényszer kato­náskodás várt. 149 Letartóztatták Sztankovánszky Imrét, Bezerédj István képviselőt, Bartal Györgyöt, Csapó Vilmos ezredest. Megindították az eljárást a tolnai honvédek ellen is. Bezerédj Ist­ván halálos ítéletét hidjai birtokán töltendő száműzetésre változtatták. Csapó Vilmost, Bar­tal Györgyöt várfogsággal büntették. 150 Sztankovánszky Imre börtönben igen rövid ideig ra­boskodott. Majd háziőrizetben volt 1850 nyaráig, míg a hatóságok befejezték a vizsgálatot ügyében. Ezt a családi levelezésből tudjuk. Sajnos egészen pontos adataink nincsenek a börtönben és a házi őrizetben töltött hónapokról. A felmentésében bízhatott, a reményei valóra váltak: kegyelemben részesült. Az ellene összegyűjtött bizonyítékok igen szerények voltak. A periratok között az igazoló nyilatkozata és a főispáni tevékenységét dokumentáló iratok szerepeltek. Sztankovánszky Imrének a februári beadványát csak kiegészíteni kellett az első osztrák megszállást követő hivatali működésével. A főispáni és kormánybiztosi munkájáról szóló igazolása önmagát feltétlenül tisztázni akaró ember gondolatait tükrözte. Érvelése igen meggyőző. Mindazon indokait felsorakoztatta, amelyek alapján igazán feltár­hatta hivatalnoki szemléletét, politikai nézeteit. A császári seregek távoztával nem foglal­ta el azonnal a főispáni és kormánybiztosi tisztét. A válságos és átmeneti napokban 536

Next

/
Oldalképek
Tartalom