Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Cserna Anna: Adatok Sztankovánszky Imre politikai tevékenységéről • 513

Járások szervei Tartozik állítani Kiállított Beszámított önkéntes honvéd Tartozik 1. Völgységi j. 2. D.Földvári j. 3. Központi j. 4. Dombóvári j. 5. Simontornyai j. 582 793 438 707 536 472 419 304 611 440 29 106 95 69 35 18 24 63 268 39 27 37 3056 2246 334 42 434

1 A kimutatás átfogó, jellemezhető képet nyújt a mozgósításról. A hadkiállítás legeredményesebb a Dombóvári, a Simontornyai és a Központi járásban. Meglepőek az adatok a Dunaföldvári járásban. A lakosságnak a népfelkelés során tanúsított lelkesedése a honvédtoborzásnál igen megcsappant. Sztankovánszky Imre a honvédtoborzás sikerében biztos volt, de nem számolt a nehézségekkel. A honvédegyenruhák elkészítéséhez szükséges pénzösszeg előteremtése nem volt könnyű, és így a legtöbb fejtörést a katonák felruházása okozta. A megye saját erejéből nem is volt képes ezt megoldani. Sztankovánszky Imre már az általános népfelkelés előtt felszólította a megyebeli mesterembereket a legolcsóbb árszabásra és munkákra. Posztósok, szabók, vargák, szijjártók nyilatkozataikban vállalták, hogy 4 hét alatt 1000 ember számára elkészítik a tábori ujjas köpönyeget, nadrágot, sapkát, bakancsot, tarisznyát. A tél közeledtével a mesteremberek először a honvédköpönyegek megvarrására vállalkoztak.

87 Az öltözékekhez szükséges posztó a megyei rabdolgoztató gyárból és kalmároktól származott. Ez a munka megszakadt a Jelacic elleni háború alatt. Tény az is, hogy októberben a megye már csak 600 honvéd öltözékének költségeit fedezte. A honvédek felruházásával gróf Aichelberg Ferencet, a megyei rabdolgoztató posztógyár igazgatóját bízták meg. A főispán-kormánybiztos az Országos Haditanácstól előleget kért a megbízott részére, ugyanis a megyei pénztár nagyobb összeg kiutalására képtelen volt. Az ipar, a kereskedelem és mindenféle üzlet végképp elakadt. A megyei kasszába befolyó pénz a megyei beligazgatás költségeit sem fedezte.

88 November első napjaiban 4000 pengőforintot utalványozott ki a pénzügyminisztérium a tolnai újoncok felszerelésére.

89 A honvédkiállítás gyorsítására a szorult megyei pénztárt az OHB még egyszer kiegészítette 6000 pengőforinttal.

90 Az aggasztó pénzhiány vetette fel az adóbeszedés kérdését is. Az ügyet az állandó bizottmány november közepén tárgyalta. Az adóbeszedés megszervezésével külön választmány foglalkozott. Az adózás alapját a 711 070 hold haszonvehető terület adta. Az adót arányosan vetették ki az eddig adómentességet élvező nemességre, a papságra és a volt jobbágyokra. A kirótt 21 241 forint összeg némileg javította volna a vármegye anyagi helyzetét. A behajtására azonban már nem jutott idő. A magas megyei kiadás késztette Sztankovánszky Imrét arra, hogy lemondjon az évi 480 pftos főispáni fizetéséről.

91 Az egyéni felajánlása sem segített a pénzgondokon. A pénzforrások szűkössége miatt nem haladt kellően a honvédegyenruhák elkészítése. Kossuth Lajos is elégedetlen a megyével, hosszadalmasnak tartja a honvédkiállításra fordított időt, „nem megyén olyan gyorsan előre, mint azt a megyének hazafiúi ajánlása után várni lehetett.

m A katonaállítás említett nehézségei országos jelenség volt. Végülis Kossuth sürgetésére és indító parancsára felszerelés, kiképzés és öltözékek hiányában a megyei vezetés kénytelen elengedni a honvédeket. 1848. december 5-i leiratban szerzett tudomást Sztankovánszky Imre a tolnai honvédek állomáshelyeiről. A besorozott 2622 honvédet az alábbiak szerint helyezték illetve osztották el: 527