Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Cserna Anna: Adatok Sztankovánszky Imre politikai tevékenységéről • 513

megszervezésével biztosítható volt a személy- és vagyonvédelem. De azért is, mert a szerbek, illyrek mozgolódásai is nyugtalanságra adtak okot, hiszen Tolna déli, a horvát határ közelében elterülő megye. Ezeknek az ügyeknek az intézése az első alispán irányításával a közigazgatási apparátusra tartozott. A főispánnak alig volt közigazgatási jogköre. A főispán nem foglalkozott a közigazgatás napi kérdéseivel, csak a nagyobb döntések meghozatalánál közreműködött személyesen. Sztankovánszky Imre hivatali iratai egészen szeptemberig hiányosak, a meglévő forrásanyag konkrét főispáni ügyintézésről nem említ. A nyáron történtekről az állandó bizottmány üléseinek jegyzőkönyvei szolgálnak forrásul. Ezeken az üléseken Sztankovánszky Imre elnökölt, mint a törvényhatóság legfőbb képviselője. Jelenléte elegendő volt a dolgok menetéhez, a törvényesség betartásához. Sztankovánszky Imre eleget tett - az országgyűlések időszakát kivéve - a főispáni kötelezettségének a nyári hónapokban. A főispán fontossága az országgyűlési követválasztásnál

29

, a nemzetőrök szervezésénél és az úrbéri ügyeknél egyértelműen még nem mutatkozott meg. Az úrbéri vitákban a sértett fél panaszával a megyéhez vagy közvetlenül az alispánhoz és a főispánhoz fordult. Sztankovánszky Imre találkozott a paraszti sérelmekkel. Természetesen a funkciójánál fogva sem dönthetett a vitákban, hiszen ezek az ügyek a megyei bizottmány elé kerültek.

30 A közgyűléseken a bizottmányi tagok tárgyalták a jogtalanságokat. Sztankovánszky Imre a törvény szemszögéből szemlélte az úrbéri pereket. Nem állt módjában az esetleges részrehajló ítéleteken változtatni. Az aránytalanságok, a következetlenségek, az 1848 előtti úrbéri regulációk voltak a kiváltói a parasztok földfoglalásainak, a falvak egyéni, egymástól független akcióinak. A hatóságok sem korrektek ezekben a perekben, a parasztok és uraik vitáiban ugyanúgy, ahogy a törvény is tette, elsősorban a földesúri érdekeket tartotta szem előtt. Tolnában is a paraszti megmozdulások leszerelése a megyei pandúrok fegyveres erejével történt. A jobbágyfelszabadítás a kényes témák közé tartozott. Ha a kormány a parasztkérdésben túlzó engedékenységet tanúsít, várható, hogy a nemesség hátat fordít a polgári átalakulás ügyének. Fennállt az a veszély is, hogy a parasztság kiábrándultságában a nemzetőrség szervezésénél, az újoncozáskor a részvételt megtagadja. A megyében a Völgységi (Bonyhádi) járásban voltak ilyen esetek. Kakasd és Belac községek lakóinak ellenállása miatt az összeírási munkákat felfüggesztették.

31 Az állandó bizottmány határozott beavatkozására volt szükség a sorozás további folytatása érdekében. Kakasd és Belac községekben németek laktak. Mindkét falu esetében valószínűleg a jobbágyi sérelmeken túl a lakosság német érzelmű magatartása is szerepet játszott. A forradalom és szabadságharc ideje alatt a megoldatlanság újra és újra előhozta a jobbágyfelszabadítás problematikáját. A horvát támadás miatt, a fegyveres harc alatt a paraszti követelések a háttérbe szorultak. Az ország önállósága forgott kockán, így a középpontba Magyarország határainak és a márciusi vívmányoknak a megvédése került. A horvát, szerb veszély erősödésével Sztankovánszky Imre főispáni tennivalói is megszaporodtak. A HORVÁTOK ELLENI INTÉZKEDÉSEI ÉS KORMÁNYBIZTOSI MEGBÍZATÁSA A nemzetiségi mozgalmak és a magyar forradalom közti kiegyenlítés esélyei a minimálisak voltak. A magyar liberálisok a nemzeti önállóság kérdésében hajlíthatatlanok maradtak, így a nemzetiségek az udvarnál keresték a megoldást. A horvátok számára úgy tűnt, hogy a magyar forradalom ellenében szerezhetnek érvényt nemzeti jogaiknak. Erős mozgalmukban az udvar óriási lehetőséget látott. Jelacic bánná és főparancsnokká történő kinevezésével, valamint a horvát fegyveres mozgalom pénzelésével a Habsburgok felké519