Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szilágyi Mihály: Boszorkányperek Tolna megyében • 437

1713-1716 KALMÁR aliter CSAPÓ ZSUZSANNA BOSZORKÁNYPERÉNEK IRATAI, IREGIKU­RUCOKKAL VALÓ KAPCSOLATA, BIGÁMIÁJA, GYILKOSSÁGRA VALÓ FEL­BUJTÁS VÁDJA, LEVELE A BÖRTÖNBŐL, TÖRÖK MÓDRA KÖTÖTT ELSŐ HÁ­ZASSÁGÁNAK KÖRÜLMÉNYEI, ORDASI ÉS PATAJI LEVELEK. Tolna megyei L. Causae criminales regstr. iii. Nr. 1/8., 6., 15., 16. Anno 1713. die ll-o Mens' 8-bris. Iregen lakó Kalmár aliter Csapó Zsuzsanna és Bella György ispán közti ügyben: Deutrum! 1. Tudja-e a Tanú, hogy valamely szántóföld miatt Kalmár Zuskának aliter akkori Kis Igár­dinénak, haragja lévén, megnevezett Ispány uramra és hogy megfenyegette őkegyelmét: valahára lenne, megbánná és siratná! 2. Tudja-e hogy amidőn in Anno 1710 circa diem 18. Aug' Ürögben kuruc katonák lévén a sereg kimenvén a faluból, öt vagy hat katona, akik Kis Igárdiné házánál voltának, Bella Györgyöt megkötözték, ládáját szállásán fölvervén kötözve mezítláb Kis Igárdiné udva­rába vitték-e? (Az első vádra senki nem emlékezik, viszont többen állítják, amint a faluból távozó kurucok hadnagya azt mondta volna: Arra az asszonyra vigyázzanak, ne háborgassák.) Ordas bírójának 1715. július 29-i levele Tolna megyéhez: Minthogy helységünk lakossá Tolnai fél Keresztes Miklós, ennek előtte 40 esztendő tájban elvette volt ugyan Kalmár András leányát Susánnát; Tolnán laktukban esett némely galibás állapot közöttük: félvén az akkori időben hatalmas Török Uraktul, s azoknak is pár­tyokra való hagyástul kéntelenittetett Attyával és Anyával bujdosásra menni. Ugy vagyon ugyan, hogy férje még élvén nálunk lakik, mindazonáltal az akkori idők Töröki birodalmát tekintvén bocsátottuk s bocsátja néhai férje Körösztös Miklós is az ő éle­tének szabados folytatására, hitit letévén erről hogy őtőle szűzen ment el gyenge leány lé­vén, erről is erős hittel felelt meg előttünk, hogy ő Urögön lakos Tüskés Jánossal sem nem szólott, sem nem ismeri és hirét sem hallotta, annyival is inkább feleségét tőle nem tudakozta. Melyhez képest kérünk akármely Rendbeni, Tisztbeni és hivatalbeni állíttatott tiszt­viselő Urainkat: minden bántódás nélkül patientiálják, hadd folytathassa (ott és ahol) éle­tét szabadossan... Szlovenics Mihály vármegyei szolgabíró és Czompo István vármegyei esküdt 1715. au­gusztus 6-i idéző levele Kis Igárdi Jánosné, Kalmár aliter Csapó Zsuzsához: Az Urögön lakó Kalmár Zuzánna Asszonnak, Nemzetes Kiss Igárdi János Ur Hitves társának adassék ezen certificatoria levelünk. (Jelenjék meg Simontornyán 1715. szeptember 11-én, ahol előszámlált cselekedetei­ről adjon számot. Kiderül, hogy Kalmár Zsuzsa először az Ordason lakó (korábban Tolnán) Keresztes Miklóshoz adta magát, majd egy év múlva elszökött; másodszor Veszprémben Takács Jánoshoz ment nőül, ki is hogy meghalt, harmadszor Kis Igárdi Jánosnak lett felesé­ge.:) Minthogy penigh Hazánk megírt törvényei, nevezet szerint penigh Anni 1599. 56-dik Articulussa, úgyszintén 1535. 2-dik és 3-dik Articulussai, az illetén Gonosztevő s két Urat 31 481

Next

/
Oldalképek
Tartalom