Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szilágyi Mihály: Boszorkányperek Tolna megyében • 437

viselő Bigámia személlyeket vádolván, az T. N. Törvényszéknek szine elibe kivánnyák idézni. A patai elöljáróság 1715. aug. 10-i levele Gyurekovics Péter Tolna vármegyei alispán­hoz (csatolják Korsós János tanúvallomását): Én Korsós János vallom, hogy ezelőtt 30 esztendővel Tolnán laktam Körösztös János szomszédságában... nem török, sem Cadia erejével, sem erőszak utján nem vötte el... jó ke­resztény Magistrátusok által és előttük lőtt Csapó András lányának Körösztös Miklóssal va­ló házassági kötelességek, tudom azt is jól mikoron az Prédicator hitnek lánczával egybe kö­tötte őket, tudom, hogy egy esztendeig vagy valamivel tovább laktak együtt; tudom azt is, hogy Körösztös Miklós szekszárdi szőlejében volt akkor kapálni, mikor Csapó András lánya az apjával anyjával együtt Körösztös Mikióstul hitetlenül és csalárdul elszöktenek... Tudja azt is és hallotta az Leányának az édes Atyátul azt, hogy nem tud semmit nékie tenni, mert tekert gussal nem lehet répát ásni... Bakos Márton iregi esküdt vallomása Kalmár Zsuzsa perében 1716. szeptember 13-án: A Fatens felkereste a puskalövéstől sebesült Takács Györgyöt, Kis Igárdi György mos­tohafiát; No édes György deák úr, látom sebben vagyon K(e)gyelmed, felelvén Takács György: köszönöm az édes Anyámnak, okozván azért, hogy minek előtte a Búzáért kiment Takács György a mezőre az Anyának megmondotta Kis Igárdi János úr: hogy ki ne küldené a Búzáért, mert egyáltalán nem engedi, mindazonáltal az Asszony a fiát kiboy­totta, alattomban megint ilyen korán edgyik aratót az asszony Kis Igárdi úr Pallására küldöt­te, őkegyelme kinn a Fatens mehessen hált, s alutt, hogy kelljen föl, mert a Gyurko a Bú­záért kiment, azonban fölugorván feküvésébül úgy ment a mezőre utánna. Táska Márton iregi lakos tanúvallomása: Tudgya és hallotta nyilván jelen lévén halálakor, midőn az Anya... felelt a fia ezen szókkal az Annyának: Néked köszönhetem édes Anyám ezt a nyavalyámat. Azt is hallotta Takács Györgytül, midőn Kis Igárdi Ur követségben küldötte a Fatenst hozzá hogy ne menne a Gabonáért a mezőre, ezt felelte: meglátom az eb atta teremtette, ha ő egy Ember, én is egy Ember vagyok. oo oo oo Tekintetes Tolna vármegye rendes alispánjának, a törvényszék elnökének utasítására Kis Igárdi Jánosné, született Kalmár másként Csapó Zsuzsanna perében az alább megjelölt tanukat a lakóhelyükön kihallgatta, vallomásukat írásba foglalta Szlovenics Mihály szolga­bíró és Czompo Mihály esküdt a következők szerint: Anno 1716 die 20 7-bris, Infrascriptis Possessionibus et Locis, penes Judriam per Illust­ris Domini Petri Gyurekovics, Inclyti comitatus Tolnensis ordinarii vicecomitis comissio­nem, ad instantiam Mulieris Zuzannae Kalmár aliter Csapó, Joannes Kiss Igárdi conthora­lis extradatam, praesens infra denotata inquisitio, est per Nos infrascriptos judicialiter pe­racta modalitate subsequentes. De eo utrum! Tudgya-e, látta-e, hallotta-e a Tanú: Hogy ezen Tek. Nemes Tolna Vármegyében és ugyan Tolna nevő mező Városban akkor, most penig Ürögön lakos, néhai Kalmár aliter Csapó Andrásnak leánya, Kalmár Zuzánna nevő, amidőn mostan Ordason lakos Keresztes Miklóshoz feleségül adatott volna, hány esztendős lehetett, volt-e tizenkettő, több-e, keve­sebb-e? Vallya meg a Tanú hiti után; miképpen s hogyan ment légyen férhez, ha volt-e kedve, szeretete említett Kalmár Zuzánnának azon Keresztes Miklóshoz, s úgy ment-e hozzá Iste­nessen, a Keresztény Anya Szent-Egyháznak bé vett szokás szerént; Vagy is netalántán, 482

Next

/
Oldalképek
Tartalom