Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szilágyi Mihály: Boszorkányperek Tolna megyében • 437

gye egy lakodalmas ház küszöbe elé. A cél világos: tönkretenni az ifjú házaspár házasságát.

36 Amit meg akartak „étetni", annak ételébe, italába különféle gyökérőrleményeket, füvet és virágot kevertek. Székely Ilona a kedvesétől szerzett sárga rontófíivet férje ételébe akarta csempészni, de váratlanul lefogták és parázna, ördöngös életvitele miatt bevarrták a simontornyai börtönbe. A test érintése fontos aktusa a rontásnak és gyógyításnak. E helyütt csak a rontásra említünk példát. A sokszor említett Tamás Zsuzsát azzal vádolták, hogy „... midőn Horváth Pálné ágyához dörgölődött... azonnal az említett Asszony rosszul is lett." Talán itt lesz helyénvaló szólni a leggyakrabban hangoztatott vádról, a boszorkánynyomásról. Több mint négy évszázada írta meg Méliusz Juhász Péter - párbeszéd alakjában - a boszorkány-nyomás hiedelmének bírálatát. Ebben Krisztust és a pápát beszélteti: Pápa: Boszorkán vagion azért ki meg nyomia az embert? Krisztus: Ördögi hitetlenség azt hinni, hogy éjjel járó baba nyom meg, noha ugy tecczik, mintha megnyomtanak, mert a' nedvességéé nyomnac és nehézitic meg embernec tüdőét és szivet.

37 A könyv megjelenése után két évszázaddal még sokan boszorkányok nyomásának tulajdonították nyugtalan álmukat. Tamás Zsuzsára ráfogták, hogy megnyomta az egyik tanút, aki emiatt cudarul érezte magát. Demeter Mihály viszont földre teperte és megdöbbentette az őt megnyomni készülő Tamás Zsuzsát, ám másnap reggel fájdalommal tapasztalta, hogy keresztfián látszanak meg az ütlegelések nyomai. Kovács Jánost is megnyomta, méghozzá tinója képében, mire Kovács beleharapott a boszorkány lábába, s másnap Zsuzsa sántítva kereste fel pácienseit lakásukon. Faraghó Kata dunaszentgyörgyi vádlott számlájára azt írták, hogy kenyerét féltve az „Actualis Bábáiul" (vizsgázott szülésznőtől), szörnyen megharagudott Balaskónéra, akit aztán lidérc alakban meggyötört. A nyomás végrehajtása különféleképpen jelentkezett. így pl. Balaskónét „házas fia képében" nyomta megh Faraghó. Ám a legváltozatosabb formával a madocsai nótárius feleségének tanúvallomása ismertet meg bennünket. Szülése előtt „... egy megvénhedett Németh (katona), azután maga a férje, harmadik éjszaka fekete, negyedik éjszaka fejér eb, ötödik éjszakán kelvén pedigh egy nagy pej Ló képében megnyomattatott, elerőtlenített, s megnyomoríttatott, hogy egész nap is orrán és száján vérnek kölletett kifollyni.,,

38 Csámpai Mihály éjszakánként más tehenein nyargalászott, amitől azok kimerültek és meddőkké váltak, miközben sajátja egyre több tejet adott. A boszorkányok nyomása ellen különféleképpen „védekeztek". A Házi Orvos Könyv szerint: „Mondj 7 Miatyánkot, öt üdvözletet, egy hiszekegyet, azután tedd kezeidet, lábaidat egymásra úgy, hogy a jobb kezed a balogon felöl legyen, úgy hogy a jobb lábad is felül legyen a balogon, feküdj hanyatt, nem árthat."

39 Ennél jóval egyszerűbb védekezést szedtek ki Vörös Ilonából kínvallatásakor: Az alsónadrágot gyorsan le kell vetni és a mestergerendára akasztani. Bonyhádi adatközlőnk szerint 30 évvel ezelőtt úgy védekezett a völgységi ember, hogy lakóhelyet változtatott, aztán már nem akadt nyomára a boszorkány. De ez sem használ mindenkinek! Vetti, a Szekszárd környéki boszorkányok kapitánya kinyomozta egy másik adatközlőnk új tartózkodási helyét s továbbra is háborgatja. A boszorkányok nemcsak nyomnak, de néha hordoztatják is magukat. Ebben sincs köszönet. Maszath Erzsébetet azért tartóztatták le Tolnanémediben, mert egy odavalósi csizmadiának a fia rávallott: éjszakánként boszorkánytársaival beröpdös hozzá, akárcsak a denevérek, fölkapják az ágyról, az ablakon át egy pincébe hurcolták, majd az istállóban jászolhoz kötötték és szénát dobtak eléje. Egy másik alkalommal a fiút kivitték a kertek alá, majd onnan vissza „hordozták" az ágyába. A vádlók a fiú látomásokkal terhes betegségét annak tulajdonították, hogy „a szépasszonyok tálába hágott". 456