Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szilágyi Mihály: Boszorkányperek Tolna megyében • 437

mentett. Ördöge: Plútó, ifjú parasztlegény, kedveskedő, csontból van a pénisze, jólesik vele közösködni. Őt tartja istenének, a pokolba is elmenne vele. Hat éve tartja vele a szövetségét, vöröspecsétes levele van róla. A bíróság ítélete: feje vetessék, majd holttestét égessék meg. Tolna Megyei Levéltár. Acta criminalia reg. iii. 169. Közli: Shram II. 495-503. 19. Zdur Anna 69 éves, katolikus, dunaföldvári lakos boszorkánypere Simontornyán 1741. március 22-én. Korábban a Komárom megyei Nagyigmándon lakott. Menye ráfogta, hogy megnyomta őt álmában. Benignum examenében tagadja a többi vádat is: rejtezés, ku­tyává változás, fenyegetés, ami a vármegyei hajdú halálát okozta. Nem nevezi meg társait és tagadja, hogy köze lett volna az ördögökhöz. Ugyanebben az iratban szerepel Pader An­tal kihallgatása is. Bírósági ítélete hiányzik. Tolna Megyei Levéltár. Acta criminalia iii. 179. Közli: Schram II. 493-494. 20. Pader Antal 16 éves katolikus, 3 éve dunaföldvári lakos boszorkánypere Simontor­nyán 1741. március 22-én. Benignum examenében elismeri, hogy „lóvá tették" a boszorká­nyok, arra kényszerítették, hogy vigye el őket a bölcskei hegyre. Mindent megfigyelt, de nem vett részt a boszorkányszombat eseményeiben. Mi több, visszautasította azon ajánla­tukat, hogy legyen a dobosuk. Az összejövetel 12 résztvevője közül csak a dunaföldvári Horváthné alias Ördög Asszonyt ismerte fel a simontornyai börtön lakói között. A bölcskei boszorkánylakoma vendégei között 2 tüzes szemű fekete gyereket is látott. ítélete hiányzik. A periraton Horváth Ilona nevét is feltüntették, de kihallgatása hiányzik. Tolna Megyei Levéltár. Acta criminalia iii. 179. Közli: Schram II. 494-495. 21. Horváth Ilona 60 éves katolikus, 20 éve dunaföldvári fuvesasszony boszorkánypere 1741-ben Simontornyán. Benignum examene szerint fogolytársai rávallottak. Megigézte a gyerekeket; borostyánfűvel gyógyította a torokfájósokat és szárazfájdalomban szenvedő­ket. Tagadja a rontásokat. Ha kevesellette a gyógydíjat, leült a páciens ablaka alá, amitől az nyavalyába esett. Részeges lévén, gyakorta felült az ágyban és csókokat osztogatott nem lé­tező galamboknak. ítélete hiányzik. A periraton Pál Katalin neve is vádlottként szerepel, de iratai hiányoznak. Tolna Megyei Levéltár. Acta criminalia iii. 169. Közli: Schram II. 503-505. 22-23. Bak Kata és menye Deák Jánosné bölcskei bábaasszonyok boszorkányperében 1741. november 13-án felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyv. A10 tanú közül 8 ártatlannak, 2 rontó személynek tartja őket. Egyikük nyakának, másikuk szemének megbetegedését tulaj­donítja Deáknénak. A vádlottak régi bölcskei lakosok. Jámbor életűek. Deák Jánosnét két tanú „pörlőnek és nyelvesnek tudgya". Bak Kata neve felmerül Vörös Ilona boszorkánype­rében is („Bölcskei Vén Bába"). A vádlottak kihallgatási jegyzőkönyve és ítélete nem maradt fenn. Tolna Megyei Levéltár. Causae criminales, számozatlan irat. 24. Galagonya Tamás 60 éves, fogságában katolizált decsi orvosember és táltos boszor­kánypere Simontornyán (1744.). Morvaországban született, a Rákóczi szabadságharc ide­jén Újváron, Száróban és Patajon lakott. A nyomozás már két éve folyik, Patajról 18 tanú vallomását küldi el a főbíró, aki saját véleményét is hozzáfűzi, (azaz: Galagonyának Kiskö­rösről és Bölcskéről is gyanús üzelmei miatt kellett távoznia). A pataji orvosasszony Gala­gonyát okolja egy kislány megrontásáért („Szép asszonyok tálába hágott"). Ezenkívül hús­442

Next

/
Oldalképek
Tartalom