Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szilágyi Mihály: Boszorkányperek Tolna megyében • 437

véti tojással ront és gyógyít, láthatatlanná teszi magát, tulajdon lányát megrontotta, felesége „állítólag" kijelentette, hogy egy ilyen ördöggel, mint a férje nem lakik egy fedél alatt. Benignum examenében tagadja a rontásokat, az ördöggel kötött szerződést és a jövendöléseket. Nem az ördög, hanem a Szentháromság nevében gyógyított. Két nap múlva elismeri, hogy két fogát adta egyik páciensének, hogy azok megóvják a fegyverektől s szerencsét hozzanak. A július 1-i kínvallatás alatt sem változtat korábbi vallomásain, csupán a vecsei prédikátorra hivatkozik a tojás varázserejének megmagyarázásánál. Az ítélet hiányzik. Tolna Megyei Levéltár. Acta criminalia iii. 205. Közli: Schram II. 505-511. 25-27. Rácz Istvánné, Thotika Jánosné és Tóth Gergelyné decsi kenegető-fürösztő bábaasszonyok boszorkánypere Decsen 1743-ban. Négy tanút hallgatnak ki. Szerintük Thotikáné rontotta meg azokat, akik nem őt, hanem Galagonya Tamást hívták a szülőanyákhoz. Továbbá: képes felismerni, hogy kik a rontók. Ugyanilyen képességgel van felruházva, a perirat szerint, egy pécsváradi és belvárdi orvosasszony. Rácz Istvánné ellen nincs terhelő vallomás, Tóth Gergelynéről hallgatnak. A perbeszédek és az ítéletek hiányoznak. Tolna Megyei Levéltár. Acta criminalia iii. 205. Közli: Schram II. 506-507. 28. Nagy Kata 80 éves kálvinista decsi kenegető-fürösztő bábaasszony boszorkánypere Simontornyán 1743. szerptember 19-én. A vádlottat Galagonya Tamás orvosember és táltos feljelentése alapján vitték törvény elé. Tagadja szövetségét az ördöggel. Elismeri, hogy ezerjófűből és sebmentából készült fürdővel és imádsággal gyógyít. A bíróság felmenti a vádlottat. Tolna Megyei Levéltár. Acta criminalia iii. 205. Közli: Schram II. 506-507. 29. Varjú Zsuzsanna 50 éves kálvinista miszlai lakos boszorkánypere Simontornyán 1744. június 25-én. Kihallgatása után a bíróság alaptalannak tartja a fenyegetéssel és emberek megrontásával kapcsolatos vádakat, ezért szabadon bocsátja. A felmentő ítéletben fontos szerepe volt a faddi bíróságnak, amely tanúsította, hogy a vádlott korábbi lakhelyén kifogástalanul viselkedett. Tolna Megyei Levéltár. Acta criminalia iii. 204. Közli: Schram II. 511-513. 30. Faraghó Katalin 50 év feletti katolikus dunaszentgyörgyi kanászné boszorkánypere Simontornyán (1744-1747). Nagyszékelyen született, 1742 körül költözött Dunaszentgyörgyre. Az inquisitión kihallgatott tanúk szerint Faraghó megjelenésével veszélybe került egzisztenciájuk. Azzal vádolják vetélytársukat, hogy babonás eljárásaihoz koponyákat rejteget lakásán, fenyegetőzik, búzaharmattal sütött kenyere akkora lett, hogy alig tudta kihúzni a kemencéből. Három év elteltével került sor a perbeszédre és ítélethirdetésre. Faraghó elismeri, hogy kutyafejet tart a házánál, mert tehenei megdagadt tőgyét azzal simogatja, s a tapasztalat szerint ez segít. De rontásra nem használja. Megnevezi a Somogyba költözött varázsló kanász házaspárt, és az iregi Kurtánét, akitől a gyógyítás fortélyait elsajátította. Egyébként Jézus nevében gyógyít. Az ítélet indoklása szerint nem használt varázsszereket, sőt segített a betegeken, ezért szabadon bocsátják. Tolna Megyei Levéltár. Acta criminalia iii. 231. Közli: Shram II. 513-518. 31-32. Rebeka csavargó nő és szeretője, Nagy Istók 28 éves katolikus alsórajki lakos rontási pere Simontornyán (1756-1757.). A tanúkat Alsórajkon, Nagy Istókot Simontor443