Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szilágyi Mihály: Boszorkányperek Tolna megyében • 437

Tolna Megyei Levéltár. Acta criminalia. reg. iii. 184. Közli: Schram II. 475-483. 1.6. Boda Katalin 28 éves kálvinista, simontornyai születésű, a perbefogás idején dunaszentgyörgyi lakos boszorkánypere. Ugyanazokkal a vádakkal illetik, mint a nálánál 32 évvel idősebb mesterét. Tamás Zsuzsát. Csak benignum examenje és a tanúvallomások maradtak fenn. (1741. II. 17.) Tolna Megyei Levéltár. Acta criminalia. reg. iii. 184. Közli: Schram II. 477-478. 17. Páli Péterné, Vörös Ilona (közimert nevén: Sánta Pila) 62 éves kálvinista paksi bábaasszony boszorkánypere 1741-ben Simontornyán. Rontó-gyógyító tevékenysége Dunaföldvár és Fadd között folyik. Legfőbb társa: Tamás Zsuzsanna, de rajta kívül megnevez még 15 boszorkányt. Ezenkívül Kölesden és Medinán is működnek boszorkányok. A tanúk 12 évre visszamenő sérelmeket rónak fel neki: iszákos, verekedős, fia nem fizeti meg adóját, lánya tolvaj, unokája kötekedik lánypajtásaival; kopó képében megeszi mások tejfölét, beköpköd a házak udvarára, amitől megnyomorodnak a lakók, kiszedi ellenfelei csontjait, vagy álmukban megnyomja őket, átrepül a Duna felett stb. Az ügyész is vádolja. Pl.: azzal, hogy sárga rontófíivet szórt mások lábaira, közben varázsszavakat mormolt. A vádlott bevallja, hogy lólábszárvelővel gyógyít, amit lánykorában egy győri török asszonytól lesett el. Elismeri, hogy megfenyegette a paksi postakocsist, mert az ellopta almáját. Ahol jól tartják, ott meggyógyítja a beteget. Leginkább a Gyapa pusztai nagy fűzfa alatt csörgedező forrás vizét használja gyógyításra, de nem ritka a tehénvizelet sem. Mindehhez Isten nevét emlegeti, a Sátánét sosem. Kínvallatásakor tagadja a rontásokat, viszont elismeri közel négyéves szerződését az ördöggel. A tőle kapott pénzzel dörzsöli meg a testét, ha gyűlésre indul. Sassá változik, ő a boszorkányok dobosa. Az ördög galamb képében kísértette meg, azután holló képében jelent meg a boszorkányszombaton, de jóképű fiatalembernek mutatkozik szeretkezés közben, s Plútónak (máskor: Milusnak) hívják. A bíróság megégetésre ítélte Vörös Ilonát. Tolna Megyei Levéltár. Acta criminalia reg. iii. 167. Közli: Schram II. 484-493. 18. Konkodi Péterné, Fehér Ilona 50 éves, katolikus madocsai kolduló bába boszorkánypere 1741-ben Simontornyán. Gyermekkorát Pest megyében töltötte, utána Kecskeméten és Ocsényben lakott, onnan került Madocsára. Férje vak koldus volt. Azért fogták meg, mert a paksi bábaasszony: Vörös Ilona boszorkánytársának nevezte. Benignum examenében tagadja a rontásokat és ördögi kapcsolatait, csupán gyógyításairól beszél. Főként kenéssel és fürösztéssel állította helyre a betegek egészségét. A vád szerint lánya és veje is boszorkány. Madocsán 7 tanú tesz terhelő vallomást, pl.: férje almát és kenyeret kért Kovácsnétól, amit az nem teljesített; ezért Fehér I. megfenyegette a kérés megtagadóját, mi több: Megfogta lábujját, amitől Kovácsné „nehéz nyavalyába" esett. Takácsné becsületsértő kijelentéseire (hogy: a vádlott lánya és annak vőlegénye feslett erkölcsű, s ezért nem házasodhatnak össze) megfenyegette, mire Takácsné megnyomorodott. Fehér Ilonát kenderlopáson érték, veje is tolvaj. Legfőbb ellenlábasa a 62 éves Biczó Jánosné madocsai bába. Ő terjeszti állítólagos rontásait: pl. csak akkor épülnek fel betegségükből, ha Fehér Ilonát hívják betegágyukhoz. Aki halogatja a fizetést, mint pl. a Dunaföldváron bekvártélyozott császári szekeres, annak kiújul a betegsége. 1741. dec. 14-én tortúrára ítélik, aminek 7 fokát némán tűrte, de a 8. kínzóeszköz (faló, kiálló szögekkel) megoldotta nyelvét, és szórói-szóra „bevallotta", amit a vádhatóság képviselője a szájába adott. Azaz: az ördög segítségével gyógyított, s az fekete ló képében járt el hozzá. Megnevezte társait, köztük Csámpainét, akit a bíróság 1717-ben fel441