Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

zött mozgott, míg 1934-ben 3984-4298 volt.

146 A megye iparszerkezete pedig a következőképpen alakult 1929 és 1937 között: Iparág I. Vas-, és fémipar II. Gépipar III. Villamosipar IV. Kő-, föld-, agyagip. V. Faipar VI. Bőripar VII. Fonó-, szövőipar VIII. Ruházati ipar IX. Papíripar X. Élelmiszeripar XI. Vegyipar XII. Nyomdaipar XIII. Építőipar XIV. Szolgáltatóipar Összesen: Címtárak szerint 1929-ben 1937-ben Üzemek Gyárnak Üzemek Gyárnak száma számít száma számít 507 1 470 1 152 17 18 3 20 6 45 22 68 22 890 8 612 1 91 2 28 2 193 8 15 3 1224 1 860 1 3 7 1 495 38 476 24 19 1 18 22 1 14 1 825 445 1047 755 5531 85 3805 62

! Az élelmiszeriparon belül a malomipari üzemek száma csökkent. Míg 1929-ben a Mindentudó adatai szerint 192 malom volt a megyében, addig a Zsadányi-féle adattár 1937ben már csak 154 malmot említ.

148 Jzemek száma Gyárnak minősül Malom gőz egyéb Üzemek %-ban 495 476 38 24 30 162 23 131 38,78 32,35 Ev 1929 1937 A malmok száma tehát 6,43%-al csökkent.

149 Az élelmiszeriparon belül a malmok számának csökkenését vizsgálva, az alábbiakat tapasztaljuk: Legszembenetűnőbb a vízimalmok számának a csökkenése. Ez éppúgy vonatkozik a dunai hajómalmokra, mint a patakmalmokra. A dunai malmok számának csökkenése, - a hajóforgalom megnövekedése, és nem utolsósorban a nagy malmok jobb minőségű és olcsóbb őrlése végett - rendkívül gyors. 1920-ban 25 reális jogosítványú malmot tartottak nyilván a dunaföldvári malomrévtől a fadd-dombori malomrévig, melyek közül 1919-ben 1,1920-ban pedig két malomnak a reálisjogosítványa megszűnt.

150 A nyilvántartás szerint a dunaföldvári malomrévben 1920-ban már csak 4 malmot jegyeztek, és ezek között volt a fentebb említett 2 malom működésének 397