Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

megszűnése. így mindössze 2 malom maradt melyek közül az egyik a Pép család tulajdona volt.

151 A másik dunaföldvári hajómalom a Bukovics család és ifj. Mácsik József és felesége tulajdona volt. A paksi malomrévben 19 malmot tartottak nyilván, melyek közül egy szüntette be működését. A Duna paksi szakaszánál 3 malomrévről esik szó, melyek törzshelyül, illetve váltóhelyül szolgáltak.

152 Pakson is, miként Dunaföldváron, egy-egy család több helyen volt résztulajdonos, így például három malomnál volt érdekelve a Schönweitz család, továbbá tulajdonos volt még Haazer, Halász, Hirt, Blatt és Ambróczi család, az összes tulajdonosok nevének feltüntetése nélkül.

153 A gerjeni malomrévben a Vernoth család malma működött, míg a fadd-dombori malomrévben Hohner Márton és Nagy Mihály közös tulajdonú malmát bérelték.

154 Mint látható, a legtöbb malom Paksnál maradt forgásban de ezek száma is fogyott. A 19 paksi malomból 1937-ben már csak 10 volt nyilvántartásban, de egy ezek közül is üzemszünetet jelentett be.

155 A változást legjobban, a Folyammérnöki Hivatal által a Duna 6 törvényhatósági területet érintő Szekszárdról készített kimutatás mutatja, mely az 1940. december havi állapotot rögzíti: Nyilvántartásban Forgásban lévő Törvényhatóság neve lévő malmok száma malmok száma I. Komárom-Esztergom Vm. II. Nógrád és Hont Vm. III. Budapest székesfőváros 1 1 IV. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vm. 8 8 V. Fejér Vm. 15 13 VI. Tolna Vm. 4 4 Összesen 28 26

156 Megyénkben a dunaföldvári malomrévben a Bukovits malom, bölcskei malomrévben az Ötvös-Kardos malom, madocsai malomrévben a Rosta és a Madár-Boross-féle malmok voltak forgásban.

157 Összehasonlításul még csak annyit, hogy 1863-ban Tolna megyében 149 hajómalmot tartottak nyilván, közel 80 év alatt tehát mintegy 97,3%-kal csökkent a számuk, ebből a dunai molnárság végpusztulása állapítható meg.

158 Hasonló folyamat zajlott le a patakmalmosoknál is. Az 1937. évi Zsadányi-féle adattár 59 vízikerék-meghajtású malmot említ. Ha ebből levonjuk a bajai és a budapesti Folyammérnöki Hivatal által nyilvántartott 12 Tolna megyei hajómalmot, akkor a patakmalmok száma 47. Az 1863. évi adatok szerint a megyében még 220 patakmalmot üzemeltettek így a csökkenés 78,6%-os.

159 A nagy malmok fokozatosan kiszorították a dunai és a pataki malmokat és átvették azoknak a közellátásban játszott szerepét. Malmaink a II. világháború idején Mint arról már az előző fejezetekben is szó volt, megyénk agrár jellege továbbra is megmaradt. 1930-ban az itt élő lakosok 66,8%-a, 1941-ben pedig 65,8%-a a mezőgazdaságból élt. Ugyanakkor az iparból 1930-ban 15,9%, 1941-ben pedig 16,7%-a biztosította a megélhetését.

160 Az elmúlt nehéz gazdasági időszak után új ipartelepek nem létesültek, és csak azok tudták fenntartani magukat, amelyek megfelelő tőkével rendelkeztek. A háború első két 398