Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343

fel, háromemeletes, mellé épült egy kétemeletes gabona- és lisztraktár, melyet a malommal vashíd kötött össze. A gabonaraktár mellett pedig vasbetonból silót építettek. A malom gabonatisztító- és szitálóberendezéseit a budapesti Wörfner gyár szállította. A gabonaszállításra iparvágányt építettek, és önálló villamosenergia-központtal is rendelkeztek, így nemcsak az uradalom gabonatermését tudták megőrölni, hanem más gabonaszállítmányok feldolgozására is vállalkoztak.

122 Az egészségügyi vizsgálat is kifogástalannak tartotta a malmot, úgyszintén a hozzá tartozó munkáslakásokat is.

123 Szakcsi új gőzmalom: modernizálás után 1922-ben kezdte meg működését. Az energiát egy 75 lóerős Körting-féle szívógázmotor biztosította. Teljesítőképessége napi 120-126 mm gabona őrlése volt.

124 A simontornyai járásban megvizsgáltak 12 malmot, de sajnos a jegyzőkönyvek nagyon szűkszavúak, és így kevés adatot lehet belőlük kihámozni. A megvizsgált malmok közül négy gőzmalom volt (Gyönk, Pálfa, Simontornya és Varsád), öt hengermalom (Hőgyész, Kölesd, Nagyszokoly, SárszentlŐrinc és Tolnanémedi). Motormalom kettő volt (Belecska és Kölesd). Kölesden működött még egy községi malom is, melyről közelebbi adat nincs. Az ebben a járásban működő malmok közül egyedül a kölesdi Berzica-malomhoz tartozott 2 segédszoba, a többihez munkáslakás nem volt. A malmokat tisztának, és mentőszekrényekkel felszereltnek találták.

125 A központi járásban szintén 12 malmot vizsgáltak meg. Ezek közül 4 nem működött. A nem működők közül kettő újonnan épült, de az őrlőberendezéseket még nem szerelték fel. (Az egyik Decsen, a vasút mellett, a másik Tolnán az új Szabó-féle malom). Három malom a „Dunántúli Hengermalom" Rt. keretein belül működött, és az őcsényi nem üzemelt. Tolnán működött három malom: Szabó és Ganczer-féle, Fischer és Isgum-féle, mely korábban Szászy, majd Brucker néven volt ismeretes, valamint a Jelencsik és társa „Stefánia Hengermalom".

126 Bátaszéken a „Király" gőzmalom, Mözsön az „Első Mözsi Gőzmalom" Rt. malma volt.

127 A mözsi malom a község első ipari létesítménye volt, a malom 12 járatú és 70 lóerős szívógázmotor hajtotta. Elsődlegesen az itt lakók gabonatermését dolgozta fel, de azonnali cserére is berendezkedett. Alkalmazottainak száma 12 volt.

128 A központi járásban még megvizsgálták a Simonmajorban lévő Kunffy malmot, és a Tengelicen (Gindlicsalád) működő malmot, melyeket rendben és üzemben találták.

129 A nem működő malmok között volt a bátai Riegel-féle malom.

130 Az 1925. évben a megvizsgált malmok száma 49 volt. A kisebb malmokat nem vonták orvosi vizsgálat alá. A malmok számára vonatkozóan a Szilágyi János szerkesztésében megjelent „Mindentudó könyvkalauz Tolna vármegyéről" c. munkájában találni adatokat. A kisebb patakmalmokat is számba vette a szerző. A megye 92 településén jelez malmot, melyeknek száma 192. Hajtóenergia szerint 30 gőzmalom, 67 vízimalom, 24 hajómalom és 71 egyéb meghajtású.

131 A malmok teljesítőképességére nincs adat. Tulajdonképpen az összefüggő adatsorok hiánya ellenére is kirajzolódik, hogy a kapitalista világot ért válság megyénket sem kerülte el. A gyárvizsgálati jegyzőkönyvekből kitűnt, hogy több malom nem üzemelt, sőt az újonnan épített malmot nem rendezték be sem Tolnán, sem Decsen. A nagy tervekkel és szép elképzelésekkel 1918-ban létrejött Dunántúli Egyesített Hengermalmok és Ipari Rt. 1926. június 28-tól felszámolást jelentett be.

132 A helyzet súlyosbodásával ismét megszaporodtak a kivándorlási kérelmek is. 1927-ben 266 volt a kivándorlók száma, két év múlva ez a szám 450-re emelkedett.

133 A mezőgazdasági válság enyhítésére a kormány ún. boletta rendszert vezetett be, ami tulajdonképpen azt jelentette, hogy a vevő a gabona forgalmi árán felül meghatározott értékű gabonajegy-szelvényt adott át a termelőnek, amelyet adófizetésre használhatott, vagy készpénzre válthatta be.

134 Ugyanakkor a kormány szabályozta a kiőrlési díjakat is, melyet a molnárok igen nagy ellenállással fogadtak. Ugyanis a kormány szakértői által meghatározott 2 pengő 25 filléres métermázsánkénti önköltségi árral szemben, a vámőrlésért csak egy pengő ötven fillért kaptak a malmok.

135 így egyenes út vezetett a tönkremenéshez, 395