Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)
Kárpáti Andrásné: Adatok Tolna megye malomiparának történetéhez • 343
megye s az erről készült jegyzőkönyvből pontosan megismerhetjük a fentebb leírt porblémákat.: „-Az Eöcsény Fölső Malom megh visgáltattván semmi ollyas nem találtatott, melly ok miatt vagy magának az Malomnak, vagy az Gáttyának el kellenek hanyattatnyi, mivel az Gáttya semmire sem tartyaföl a vízét. - Hasonlóképpen az Eöcsény második vagyis alsó malomnak egy kevéssé nagyobb gáttya vagyon hogy sem az Fölsőnek, az Kijsfélfertal magasnyira tartyafölaz vizet, melfy miatt semmi kára az körül lévő Határoknak nem következhetik, mivel mind ezen két malmok az víz közepin Tobolyón vannak, s az víz maga szabadgyában mindenütt széllel mehet, és ha a víz apad, az is aláb száll, s ha pedigh árad, fölébb emelkedik. - Ugyan a Sárvíz Derekán lévő Decsi malom nem a víz középin Tobofyón, hanem a vízparton szárazon vagyon az Malom háza, olfy által töltött gáttya vagyon ezen malomnak, edgyik szélitülfogvást, egész az másik víz széle mellett lévő malom Silipjéigh, hogy az vizet három uj nyomásny heán fél résznyi magasságra föl tartya, melfy megh írt Malom gátnak víz föltartása mihelén a víz valamenynyire árad, azonnal ártalmas, úgy hogy nemcsak az Eöcsény két malomnak, hanem az említett Decsi malmon föllül Sár víz mellett lévő Határoknakis nem különben az Sárvíz vízén által kelő Országh Uttyánakis nagy ártalmára vagyon ugy értvén mindaz által, hogy a midőn a víz éppen megh apad, nagy szárosságh idein az körül lévő Határoknak nem annyira ártalmas, úgy az Eötsény két malomnakis, hanem az Eötsény lakosoknak magoknak mind addig, mígh ezen föllyebb nevezett Décsy Malom mostani modgyában marad, káros fogh lény. Mivel az hol ezen malom gáttyának el romlásával szabadon járhatnának szárazon, az megh írt szárosságnak ideiben is, ha el nem rontatik, szárazon sem járhatnak mikor éppen megapadavíz. "A jegyzőkönyv kelt 1714 március 19-én. 101 A jegyzőkönyvből a malomkárokozáson kívül azt is megtudjuk, hogy itt a vízre épített hajómalmon kívül találkozunk olyan malomépülettel, melyet a parton építettek fel, és ebben helyezték el az őrlőszerkezetet. A technikai fejlődés szempontjából ez lényeges előbbrejutás. De azt is megtudhatjuk, hogy a malomhelyek jó kiválasztása mennyire fontos kérdés volt. A gazdasági fejlődés, és a lakosság lélekszámának gyarapodása a malmok számának megnövekedését hozta maga után. így a megyében lévő molnár mesteremberek elhatározták, hogy megalakítják a molnárcéhet. 1718 február 15-én az alábbi kérelemmel fordultak a Nemes Vármegyéhez: „Isten minden kivánto jókkal álgya Nságtokat kelméteket Szívből kívánnyuk. El hittük jól Constal a Tekintetes Nemes Vármegyénél, hogy ezen Tekintetes Nemes Tolna Vármegyében levő böcsületes Molnár Mester Emberekk ugy mint más Nemes Vármegyékben szokott lennyi, még ekkoráig Nemes Czehek alkalmas üdöktül fogvais nem volt, melfy miatt á Malmokban lévő Mester Emberek között némelly némelly helyekben nem kevés hiba és fogyatkozások tapasztaltatnak, ezért, hogy azok meg orvosoltatnának Tekintetes nemes Somogy Vármegyében lévő Nemes Molnár Czehnél mint emlékezvén eránta, hogy ideis á Nemes Czeh bé hozatnék á mint is ott adatott azon Nemes Czéhtöl olfy ajánlás hogy á Nemes Czéh Articulussánakpárját kész légyen nekünk is kiadni, csak a Tekintetes Nemes Vármegye Gratiaja accedálfyon. Éhez képest, hogy hozzá kezdvén az Articulusokpárjának kiviteléhez költségünk hejjába ne essék, é végett miként hogy s köttessék magunkatalkalmaztatnunk, a Tekintetes Nemes Vármegye kegyes Gratiaját s Resolutióját alázatosan elvárjuk s Instálunk is alázatossan hogy ezen föl tött szándékunkban kegyes Consensussát hozzánk mutatnyi kegyeimessen méltóztassék, melly Nságtok Kglmetek hozzánk meg mutatandó kegyes Gratiaját alázatosan meg Szolgálnyi el nem mulattyuk, á mint is maradunk alázatos Szolgái Ezen Tekintetes N. Tolna Vármegyében levő Molnár Mester Emberek." 102 A vármegyei közgyűlés 1719 május 17-én tárgyalta a molnárok kérelmét és így határozott: „A molnárokra és a malmokra vonatkozó articulusok elfogadtatnak Tolna vármegyében, ha a földesuraknak nincs kifogásuk. Mégpedig ugy, hogy a molnárok mentesekaportió adástól, a fuvaroktól és a katonai élelmezéstől és beszállásolástól. Ugy azonban, ha a megye számlájára szükség lenne, kötelesek dolgozni. 23 353